Az északi és a balti államokban élő nyugdíjasok között a legmagasabb az egyedül élők aránya, de Magyarországon is meghaladja ez az érték az uniós átlagot. Az általános öregkori jólétet azonban emellett a végzettség, és az anyagi helyzet is befolyásolja. A magasabban iskolázottaknak átlagosan jobb ez egészségi állapota és tovább is élnek mint azok akik kevésbé képzettek. Vannak országok, ahol komoly problémát jelent az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. A novekedes.hu írása.

A Független Egészségügyi Szakszervezet nemrég tárgyalt az EMMI illetékeseivel a szakdolgozók béremelésével kapcsolatban, és megkeresték Varga Mihály pénzügyminisztert is. Úgy látják, egy jelentős béremelésre lenne szükség, amivel a szakdolgozók bére felzárkózik az orvosokéhoz.

A „kockásinges tanárlázadás” egyik arcát a tízéves köznevelési törvény apropóján kérdezték. A miskolci pedagógus véleménye a magyar oktatási rendszerről lesújtó.

Persze senkit sem a bunkózásra akarunk rávenni, a kollégák, beosztottak felé mutatott empátia ugyanis, mióta tart a pandémia, pont, hogy felértékelődött. Viszont ezt is túl lehet tolni, és ha sikerül, akkor a munkatársakat ugyan megmentjük a kiégéstől, helyettük viszont mi magunk fogunk kiégni - írja az mfor.hu.

Az Orbán Viktor által belengetett SZÉP-kártyákra vonatkozó fontos változásoknak nem mindenki fog örülni. A Népszava cikke.

Aki olyat mond, mint amit Palkovics Imre megengedett magának, az nem szakszervezeti vezető, és ha megnézzük az elmúlt időszakban elhangzott megnyilvánulásait, akkor ez inkább kormánypropagandának hangzik, mint egy munkavállalók érdekeit védő szakszervezeti vezető véleménye lenne. Erről beszélt a KlikkFM Politikai Nagyító című műsorában Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke, a VDSZ elnöke. Arra reagált, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt mondta, az a jó, ha kevés ideig kapják az emberek a munkanélküli járadékot, mert akkor nem süllyednek bele a segélyezés függőségébe. 

A budapesti hajléktalanellátást végző Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinél (BMSZKI) fennállása óta nem volt kollektív szerződés, ami a dolgozók munkakörülményeit és juttatásait meghatározta volna. Ezért is küldött karácsony alkalmából képeslapokat a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete – SZÁD közreműködésével több, mint 250 dolgozó, miszerint kollektív szerződést kérnek – ahogy arról a szakszervezet Facebook-bejegyzése is beszámol.

Az ellenzék a múlt héten hirdette meg népszavazási kampányát: a Fudan Egyetem ügyéről és az álláskeresési járadék meghosszabbításáról kérdeznék meg a választópolgárokat. Az aláírásokat jelenleg is gyűjtő aktivisták tapasztalatai szerint a választókat jobban érdekli a Fudan és a Diákváros ügye, mint az álláskeresési járadék meghosszabbítása, sokan nem tudják, az utóbbi jelenleg hogyan működik, de még az ellenzék miniszterelnök-jelöltje sem mindig találja el a pontos számokat. A munkájukat vesztett állampolgárok támogatása azonban nem csak a járadék folyósításának időtartamán múlik, komoly szakpolitikai kérdéseket is át kell gondolni az ügyben. A Mérce Csóti Csabát, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának  (SZEF) elnökét kérdezte az álláskeresési járadék meghosszabbításáról, a támogatás céljáról és a kormány jelenlegi politikájáról. 

A szakszervezet szerint sok helyen új órafelosztással, helyettesítésekkel orvosolnák a pedagógushiányt, több iskolában egyetemistákat is alkalmaznának – írja a Népszava.

A magyar munkanélküli ellátás nemcsak rövid ideig jár, hanem a legkevesebb kompenzációk között is van egyben. A G7 az OECD adatbázisában azt vizsgálta, hogy egy gyermektelen, az átlagbér 67 százalékát kereső munkavállaló mekkora jövedelemhez jut.