A hétfőre meghirdetett pedagógussztrájk nem törvényes, nincs róla jogerős bírósági döntés, „a gyermekeket nyugodtan lehet vinni az iskolába”. „A baloldal kampányát szolgáló szakszervezeti vezetők ismét a megbetegedések és iskolai karanténok miatt eleve nehéz helyzetben lévő dolgozó szülőket hoznák nehéz helyzetbe” – jelentette ki kedden az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) az MTI-hez eljuttatott – gyurcsányozástól ezúttal sem mentes – közleményében. A Mérce cikke.

Pénteken már a második napja ért újabb csúcsra a koronavírus-járvány egy nap alatt regisztrált új fertőzöttjeinek a száma, a Portfolio pedig vette a fáradságot és megkérdezte az emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy a magyarországi óvodák és iskolák hogyan védekeznek a fertőzés ellen. 

Magyarországon a pedagógus-ellátottságra egyszerre jellemző a hiány és a pazarlás – derül ki egy friss kutatásból. Az biztos, hogy már ma is aggasztó mértékben hiányoznak szaktanárok a rendszerből, és a helyzet csak romlik. A HVG cikke.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás megerősítette, hogy egyes intézményvezetőket erre utasított a területi népegészségügyi hatóság – írja a Népszava.

178 ezer 193 forint - ennyit keres egy tanár az ország egyik legjobb középiskolájában. Az Eötvös József Gimnázium tanára, Varga Sára egy Facebook-bejegyzésben számolt be a tanárok bérezésről. Szerinte ebből a pénzből nem lehet tisztességesen megélni, az pedig fel sem merül, hogy megtakarítást halmozzon fel. A PDSZ - részben a tanári fizetések miatt - sztrájkot kezdeményez. Az EMMI híradónk megkeresésére azt írta: 2023-tól átfogó, nagyobb mértékű bérrendezésre kerülhet sor a pedagógusoknál.

Eltűnt 24 ezer dolgozó a kereskedelemből, írta meg a Világgazdaság. Mivel a munkaerőhiány és a forgalom is nő, takarékos megoldások kellenek, ilyen például az önkiszolgáló pénztár. Az egészségügyben is több tízezer dolgozóra lenne szükség, ez már a Független Egészségügyi Szakszervezet elnökének véleménye, aki szerint csak a jelentős béremelés oldaná meg a helyzetet. Az ATV Híradójának riportja.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint a tanárhiány már azelőtt is súlyos volt Magyarországon, hogy az oltatlan pedagógusok kiestek volna a rendszerből. Úgy látja, a legfontosabb a megfelelő bérezés lenne, csak így lehet új dolgozókat hozni a rendszerbe.

Van olyan iskola, ahol a szakszervezet szerint csak törvénytelen módon tudják megoldani a kötelező oltás miatt kieső pedagógusok okozta problémát – olvasható a Népszavában.

A rendes szabadsággal és a túlórával „trükközés” megmentheti többezer rendvédelmis pluszpénzét, de abban is bíznak, hogy akár már februárban visszaszorul a járvány, s így az oltási kényszer okafogyottá válik. A Népszava.

A PDSZ felmérést végzett arról, hogy az iskolákban hogyan oldják meg a kötelező oltás miatt kieső pedagógusok pótlását – derül ki a Népszava cikkéből. Összesen 638 intézményből kaptak visszajelzéseket. A legtöbb helyen egy (19,2 százalék), kettő (19,6 százalék) vagy három fő (18,6 százalék) esik ki, de a szakszervezet szerint jelentős a négy fő kiesését megoldani kényszerülő iskolák aránya is (11,7 százalék). Az intézmények mintegy felénél (46,4 százalék) emelik a tanárok óraszámait, vagyis szétosztják a kieső pedagógusok óráit a maradók között. Az iskolák mintegy harmadánál (32,8 százalék) eseti helyettesítést írnának elő, ami a szakszervezet szerint ebben az esetben jogellenes, ráadásul nem is fizetik ki. Csupán az intézmények 18,2 százalékából jött olyan visszajelzés, hogy fizetett helyettesítést próbálnak előírni – írja a Népszava. Vannak olyan iskolák is, ahova tanár szakos egyetemistákat próbálnak toborozni.