Se szeri se száma azoknak a módszereknek, amelyekkel a kormányzatok világszerte a koronavírus elleni védőoltás felvételére akarják motiválni vagy éppen kényszeríteni a munkavállalókat. A magyar kormány általános oltási kötelezettséget csak néhány állami szektorban rendelt el, a magánszektor esetében pedig a munkáltatónak adta meg a jogot, hogy eldöntse, kötelezi-e a dolgozókat az oltásra. Az állami szférára érvényes oltási kötelezettség azonban számos olyan területen vezethet az oltást felvenni nem kívánó dolgozók kiesése miatt további létszámcsökkenéshez, amelyek már így is súlyos munkaerőhiánytól küzdenek. A Mérce cikke.

Czirfusz Márton, Meszman T. Tibor és Molnár Ákos Munkahelyi demokrácia; A Covid–19-válságkezelés és a dolgozók helyzetének átalakulása a magyarországi feldolgozóiparban című tanulmánya elérhető a Friedrich-Ebert-Stiftung honlapján. A kutatás elsődleges kérdése, hogy a magyarországi Covid–19-válságkezelés okozta új beruházási hullám a feldolgozóiparban növelni tudja-e a dolgozói érdekképviselet mozgásterét. A kormányzati válságkezelés a vállalatokat támogatta a dolgozókkal szemben, a szociális párbeszéd visszaszorult. A szakszervezeti érdekképviseletben egyszerre volt szükség a nagyon rövid távú kárenyhítési, a középtávú alkalmazkodási és a hosszabb távú gazdasági átrendeződési folyamatok alakítására. A tanulmány itt tölthető le.

 

A kormány, az építész szakma  és azt hiszem, a közvélemény jó része is nagyra értékeli Makovecz Imre szerves építészet koncepcióját. Az ő építészeti irodájában született meg az az akadémia, amit aztán Magyar Művészeti Akadémiává emelt az állam; jelentős összegek fordulnak épületeinek megőrző felújítására, és sok egyéb módon is kifejeződik megbecsülése. Miközben homlokegyenesen az ellenkezőjét csinálja mindenki, mint amiről Makovecz valaha is beszélt, és amit nagy építészünktől függetlenül is a kurzus nagyokosai is prédikálnak: „A gyökerei nélkül elpusztul a nemzet!”, „A hagyomány és a közösség a megtartó erő.” Na meg a múlt kulturális értékei! A vízcsapból is ez folyik, csak éppen teljesen más világot építünk közben.

Nagyok a különbségek az idei bérmegállapodásoknál, a legtöbb helyen azonban a 10 százalékot is meghaladja az emelés mértéke - írja a Világgazdaság, amely a szakszervezeteket kérdezte meg az idei béremelési tervekről.

A PDSZ szerint pedagógiai asszisztenseket is küldenek az osztályokba. A PSZ tud olyan iskoláról, ahol főiskolásokkal pótolják a pedagógushiányt. Az ATV írása.

A látszólagos ellentmondás megoldása a statisztikai besorolásban rejlik- írja a Népszava.

Óriási problémát okoz az oltatlan pedagógusok kiesése és helyettesítésük megszervezése – fogalmazott a Pedagógus Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja az Inforádió műsorában. Nagy Erzsébet azt mondta: nyilvánosan hozzáférhető központi statisztika hiányában kérdőívvel mérik fel a kieső pedagógusok arányát.

Az önkormányzatok idén is számíthatnak kompenzációra az iparűzésiadó-bevételeik kiesése miatt, a kormány emellett fedezi a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével összefüggő többletterheiket, továbbá támogatja az energiahatékonysági beruházásaikat az energiaár-robbanás ellensúlyozására - mondta Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke, Kaposvár polgármestere az MTI-nek.

Hosszabb közleményben reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) azon okfejtésére, hogy  a koronavírus elleni védőoltást nem felvevő pedagógusok kiesése miatti tanárhiány nem több, mint a „baloldal és szövetségeseinek hergelése”.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának hétfői közleményéből derül ki, hogy a 78 ezer állami intézményekben dolgozó pedagógusok egy százaléka kapott mentesítést Kásler Miklóstól a kényszerszabadságolás alól azért, mert még nem vette fel az első oltását. Ez 780 pedagógust jelent, az, hogy mi jogosít fel valakit ilyen felmentés megszerzésére, azt nem részletezi a közlemény. A Mérce cikke.