Miért nem érdemes előrébb sorolni a jelentkezési lapon azokat a középiskolákat, ahová egészen biztosan bekerültök majd? Miért nem jó döntés, ha a legszimpatikusabb iskolát egy gyengébben sikerült szóbeli után a listátok végére száműzitek? És hogyan működik a középiskolai felvételi algoritmus? Az Eduline cikke.

Egyre több középiskola teszi közzé az ideiglenes felvételi jegyzékét, és lassan közeledik a „módosítási időszak” is – idén március 21-én és 22-én lehet megváltoztatni a megjelölt iskolák és tagozatok sorrendjét. Mielőtt újra legózni kezdtek a tanulói adatlap soraival, érdemes alaposan átgondolni, van-e értelme módosítani a sorrenden. 

Amikor nem érdemes változtatni

A legfontosabb: ha az írásbeli és – ha van – a szóbeli eredménye alapján úgy tűnik, hogy esély sincs bejutni a legszimpatikusabb iskolába, nem szabad változtatni. „Tapasztalataink szerint a szülők/jelentkezők egy része ilyenkor a bizonytalanabbnak ítélt iskolákat/tagozatokat hátrébb, míg a biztosnak tűnő lehetőségeket előrébb sorolja. Ez a döntés – a későbbiekben részletesen megindokoljuk – nem célszerű; mind a jelentkezőknek, mind az iskoláknak egyértelműen hátrányos” – olvasható abban a jól érthető összefoglalóban, amelyet a budapesti Leövey Klára Gimnázium tett közzé még tavaly márciusban.

Hogy ilyenkor miért nem érdemes változtatni a sorrenden? Ha azt az iskolát soroljátok az első helyre, ahol egészen biztosan sikerül a felvételi, éppen annak az esélyét zárjátok ki, hogy a bizonytalanabbnak tűnő iskolát a rendszer „kipróbálja”, és (nagy meglepetésre/valami csoda folytán) bekerüljön a diák a legjobbnak tűnő középiskolába. „Ha a bizonytalan helyzet marad az első helyen, akkor azt az algoritmus kipróbálja – akár sikerülhet is :-) –, vagy – a rosszabb esetben – a biztos második helyre veszik föl a tanulót” – olvasható az összefoglalóban.

Amikor változtatni kell

A jelentkezési lap beadása óta eltelt hetekben sok mindent megtudhattatok az iskolákról. Mivel idén a járvány miatt megint kevés helyen tartottak hagyományos nyílt napot, sok nyolcadikos számára a szóbeli felvételi volt az első alkalom, amikor beléphetett az épületbe, találkozott az ott tanítókkal. És előfordulhat, hogy rossz élménnyel ment haza, viszont a mentőövként beírt iskola tanárai annyira szimpatikusak voltak a szóbelin, hogy inkább azt választanátok. Ha ezek alapján úgy gondoljátok, hogy az iskolák/tagozatok eredeti sorrendje már nem megfelelő, változtassatok a tanulói adatlapon.

Persze akkor is változtatni kell, ha valamilyen hiba történt a jelentkezéskor, olyan tagozat neve vagy kódja került fel a jelentkezési lapra, amit nem szerettetek volna megjelölni, vagy épp fordítva, lemaradt egy-egy tagozat a lapról.

Hogyan működik a felvételi algoritmus?

A Leövey oldalán jól összefoglalják, hogyan működik a magyar középiskolai felvételi rendszer. Az ún. késleltetett elfogadási algoritmust (más néven a Gale-Shapley algoritmust) használják, amely olyan módon kapcsolja össze a jelentkezőket az iskolákkal, hogy mindenki a számára elérhető legjobb iskolát kapja.

„A felvételi eljárás során a jelentkezők az általuk elsőnek megjelölt helyre, de csak "ceruzásan" kerülnek felvételre, és a nevüket bármikor „kiradírozhatjuk”, ha náluk jobb jelentkező szeretne arra a tagozatra bekerülni, és így túllépnénk az adott keretszámot. A kiradírozott jelentkező esetében ekkor a jelentkezési listájáról elővesszük a következő iskolát/tagozatot és ott próbálkozunk, persze így esetleg kiütve egy ott ceruzával beírt jelentkezőt. Ez így megy (ismétlődik) mindaddig, amíg mindenki felvételt nyer, vagy ha a fel nem vett jelentkezők listájáról elfogynak a megjelölt, „kipróbálható” iskolák, tagozatok” – írják.

Ez – teszik hozzá – az iskolákat/tagozatokat valódi vágyaik szerint rangsoroló diákok számára ad optimális megoldást. Ha valaki taktikai okokból más sorrendet ad meg a jelentkezési lapon, akkor lehetetlenné válik, hogy egy számukra kedvezőbb helyre vegyék fel őket.

Forrás: eduline.hu