A munkahelyi baleseteknél az elmúlt öt év legrosszabb statisztikáját produkálta Magyarország az idei első félévben. Az adatok szerint a Budapesten, a középvállalatoknál és a feldolgozóiparban történik a legtöbb baleset – írja a HVG.

A kardiológusok ismét figyelmeztetnek: Magyarországon hajlamosak vagyunk nagyon a háttérbe szorítani a pihenést, de máshol is sokan hiszik azt, hogy az egészséges életmóddal sok munka mellett is megvédhetik magukat.

A kiégés (burnout) szindróma sokat vizsgált jelenség, amely azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el, akiknek munkájukhoz az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű empátiára van szükségük (orvosok, ápolónők, szociális munkások, pedagógusok stb.). A burnout syndrome kifejezést - még ha sokan magukra is ismernek - orvosi értelemben csak az így jellemezhető munkakörökkel kapcsolatban használják. A kiégés szindróma fogalmát Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus alkotta meg 1974-ben a következőképpen definiálva azt: „Krónikus emocionális megterhelés, stressz nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek” – írja a webbeteg.hu.

Mire a panaszokat végre komolyan vették, a vérszívók több orvosi szobát is elfoglaltak, közel nyolcvan orvos és asszisztens életét téve pokollá – írja a Népszava.

Alig néhány napja (idén már nem először), a múlt héten majdnem egymásnak ütközött két vonat, ezúttal Hort közelében, mert a váltó nem megfelelő irányban állt – írja a Mérce.

Huszonöt fok felett már kötelező bekapcsolni a légkondit a BKV-s buszokon, ehhez képest előfordul, hogy az utastérben melegebb van, mint a belvárosi aszfalton. A szakszervezet becslései szerint a legmelegebb napokon csak a buszok 20 százaléka üzemel előírás szerint, a sofőrök pedig gyakran 8-9 órát ülnek a felforrósodott fülkében. Nekiindultunk a városnak, és videón is megörökítettük, milyen az év egyik legmelegebb napján tömegközlekedni a fővárosban – írja a HVG.

 Egészen más várja a vidékről a BKV-hoz csábított munkavállalókat, mint amit a cég propagandafilmjeiben láthatnak az érdeklődők. Elviselhetetlen munkásszállón helyezi el a cég a sofőrjeit – mondja Naszályi Gábor, szakszervezeti vezető a Klubrádió műsorában. Halaszthatatlan fejlesztésekbe kellene kezdenie a cégnek, és arra is ügyelnie kellene, hogy dolgozói a kimerültségtől ne legyenek rosszul a volán mögött.

 Az időjárás, illetve annak változásai folyamatosan befolyásolják szervezetünk működését, próbára teszik alkalmazkodóképességét, időnként észrevétlenül, de jelentős egészségkárosodást, rosszabb esetben életveszélyes állapotot előidézve. Munka közben, akár a fizikai, szellemi terhelés, akár a munkavégzés helyével, jellegével összefüggő kitettség mind-mind nehezítik a szervezet védekező mechanizmusainak működését. A jogszabályok, ajánlások, tapasztalatok révén egyre több egészségünket védelmező cselekvés épül be a munkahelyek mindennapjaiba kánikula idején, ám még így is jócskán akad rejtőzködő kockázat, illetve nagyobb odafigyelést, gondosságot igénylő helyzet – írja a Pénzcentrum.

 A munkaadóknak a hőségriasztás idején kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a dolgozók, főként a tűző napon fizikai munkát végzők egészségének megőrzésére, így többek között figyelniük kell a rendszeres pihenőidő beiktatására, illetve gondoskodniuk kell az ivóvíz ellátásról – közölte a Pénzügyminisztérium (PM) munkavédelmi főosztálya a tárca honlapján szombaton.

Csábító propagandafilmekkel és feltételekkel csalogatja leendő dolgozóit a BKV. A jelentkezők csak a szerződés aláírása után szembesülnek azzal, hogy az ígéretek esetenként köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Poloska, vizeletes matrac, nehezen viselhető szagok. Börtönökben is jobb körülmények uralkodnak, mint a BKV munkásszállóin. A gond csak az, hogy másnap innen ülnek a volán mögé – tudta meg a Privátbankár.