Az egyébként télen-nyáron ugyanolyan viseletet ráadásul maguknak kellett átalakítaniuk, hogy hordható legyen – tudta meg a Népszava a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségétől. Kiderült az is: sokan olyan rosszul keresnek, hogy sírásóként vállalnak másodállást ahhoz, hogy megéljenek.

 A család szennyesével együtt kénytelenek kimosni munkaruháikat a mentődolgozók, mivel azok tisztítása másképp nem biztosított. Ráadásul mindössze két váltófelszerelésük van, így muszáj folyamatosan tisztítani azokat – erről Kiss György, a mentődolgozók szövetségének Hajdú-Bihar megyei vezetője beszélt. A szövetség honlapján megjelent nyilatkozatban kifejti azt is, hogy a felszerelés anyaga gyakorlatilag elasztikus műanyag, ami nem szellőzik, százból nyolcvanat pedig át is kellett alakítani. Az alsó száruk a bokánál ugyanis majdnem olyan széles, mint deréktájban, így alig tudtak mozogni benne. Kiss György kilenc év után kapott új ruhát, ami lehet, hogy jól néz ki, de szerinte alkalmatlan a normális munkavégzésre. „Hiába kaptak úgy egy éve új munkaruhákat a mentődolgozók, azok nyáron szinte elviselhetetlenül melegek, télen pedig fázunk bennük” – mondja a megyei vezető, aki már 11 éve dolgozik az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ). Tavaly óta mentőtechnikusként, ami azt jelenti, hogy gépkocsivezető és ápoló is egyszerre.

Nem védőruha

Mindaddig, míg a munkáltató munkaruhaként és nem védőruhaként kezeli a mentődolgozók ruháját, addig nem az ő feladata a holmik tisztítása, karbantartása. Akkor sem, ha ezek vérrel, vagy egyéb anyagokkal is szennyezettek. Így a fehérneműt, vagy a gyerekruhát egy olyan mosógépben kell kimosni, amiben előtte egy ilyen lehányt, vagy bármilyen más testváladékkal érintkezett munkaruhát mostak. De hiába hangsúlyozzuk ezt, falakba ütközünk, a munkáltató elzárkózik. Még külön téli és nyári munkaruha sincs, sokkra szinte ráégnek a szellőzésmentes nadrágok

– erről Kusper Zsolt, a mentődolgozók szövetségének elnöke beszélt a Népszavának. Tőle tudtuk meg azt is: a korábbi ruhák tájékoztatójában az szerepelt, hogy mindössze 9 alkalommal lehet kimosni, utána újat kell kapni, de sokan ezeket is évek óta használják. Az ügyben kerestük az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ) is, szerettük volna megtudni, hogy miért nem biztosítanak több ruhát a dolgozóknak, illetve miért nem segítik azok tisztítását, de erre a kérdésre a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz. Győrfi Pál, a mentőszolgálat szóvivője annyit közölt lapunkkal: 

sajnálatos volna, ha egy mentőkről szóló, egyoldalú, a közvélemény objektív tájékoztatását lehetetlenné tevő írás megjelenését éppen a Városligeti Mentőnap, az életmentés hivatását gyakorló bajtársaink áldozatos és sikeres munkáját bemutató rendezvény előestéjére időzítenék. A részletes válasz összeállításáig türelmét kérjük.

Képtelen elvárások

Az OMSZ-t arról is faggattuk, mit gondolnak arról, hogy a kormány elvette a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét a mentődolgozóktól, de erre sem reagáltak. Korábban, ha valaki tíz évet az Országos Mentőszolgálatnál dolgozott, ötévenként egy évvel közelebb hozták a nyugdíjba lépés határidejét. Ezt azonban eltörölték, hiába végeznek veszélyes fizikai munkát. 

61 éves múltam, 47 éves munkaviszonnyal. Mire nyugdíjba mehetek, ez a szám 51-re nő. Ez nem normális dolog. Miként várhatja el tőlem bárki, hogy a tizedik emeletről, fél órás újraélesztés után lehozzak egy 80 kilós embert egy húsz kilós hordágyon?

– teszi fel a költői kérdést a Kiss György.

Szerinte egész egyszerűen azt a 60. évét betöltött embert, aki elérte a 40 éves munkaviszonyt, nyugdíjba kellene engedni. Nem csak a munkaruha és a komoly fizikai terhelés okoz napi problémát a mentősöknek. Kiss György arról is beszél: felháborító, hogy eltörölték a kockázati pótlékot. „Olyan körülmények között dolgozunk, ami miatt ez mindenképpen megilletne mindenkit: számolni kell többek között a fertőzésveszéllyel, a verbális és gyakran a fizikai támadással is” – sorolja a gondokat a szakszervezeti vezető, akit egyébként fél éve támadta meg egy ittas férfi: 20 centis hústűt akart belé döfni, miközben ő segített akart rajta.

Az alacsony bérek miatt pedig sok mentősnek több helyen kell dolgozni ahhoz, hogy megéljen.

Kiss Györgynek például két másodállást kellett vállalnia De van, aki sírásással egészíti ki a keresetét. Mások ápolnak, betegszállítóként vagy éppen vendéglátásban dolgoznak. Korábban a Népszava már megírta azt is, hogy a beígért béremelés is csak játék volt a számokkal, és hiába várták, valójában sokan egyáltalán nem vihetnek haza többet az emelés után sem.

Forrás: Népszava