Sokan régóta tervezgetjük már a nyaralást, amit a munkából kiszakadva kitűnően pihentető időtöltésnek tekinthetünk. De akkor miért van mégis az, hogy sokszor azt érezzük, hogy fáradtabbak, levertebbek vagyunk az állítólagos pihenés után, mint amikor még minden nap a munkában rostokoltunk? A webbeteg.hu cikke.

  Napi ritmusunk a reggeli kávétól az esti fogmosásig keretbe foglalja, szabályozza mindennapjainkat. A napszakok szerint ismétlődnek tevékenységeink, de még sejtjeink megújulása vagy hormonjaink termelődése is ehhez a biológiai órához köti magát. A napi rutin elvesztése azonban előidézhet egy biológiai ritmusból való kicsúszást, vagyis cirkadián ritmusunk felborul.

A depresszió hátterében álló ritmusfelborulás olyan, mintha valaki utazás nélkül élne át időeltolódást.

– Egyénileg változó lehet, hogy kinél, mennyire borul fel ez a bizonyos ritmus egy-egy nyaralás során, aminek eltolódása akár komoly következményekkel is járhat. A cirkadián ritmus eme enyhébb felborulását jetlag-nek, vagy időzónaváltás-szindrómának nevezzük – magyarázta Dr. Bódizs Róbert, kutatási igazgatóhelyettes, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa, hozzátéve: egy hetes nyaralás leginkább azoknál okozhat problémát, akiknek egyéb dolgos hétköznapokon nagyon kötött az időbeosztása, de ezt általában a nyaralás pozitív aspektusai pótolni tudják. Egy hétnél hosszabb üdülés azonban már többeknél is jelentkezhetnek az első tünetek.

– Az időeltolódást mindenkinek nehéz megszokni, megterheli a szervezetet, ez is a cirkadián ritmusunkkal magyarázható. A körülbelül 6-8 órás időeltolódás ebből a szempontból már jelentősnek mondható. Olyan, mintha éjszaka kellene dolgoznunk és nappal aludni

– mondta a magatartáskutató, aki azt is elárulta, a keleti irányú repülést sokkal nehezebb megszokni, ekkor ugyanis siettetni kell a biológiai óránkat. 

– Érdekes, hogy a 12 órás eltolódást már könnyebben kezeli a szervezet, ekkor ugyanis a délutáni alvásba tud kapaszkodni, mint valamennyire biztos támpont. Csökkenthetjük a tüneteket A cirkadián ritmus szempontjából a legfontosabb a kültéri fény és az ember viszonya, biológiai óránk ugyanis a fény és a sötétség váltakozásához igazítja magát is. Ezért, ha siettetni kell a biológiai óránkat, vagyis keletre utazunk és csak kis időeltolódással, akkor az első nap mindenképp legyünk természetes fényben.

– 6-8 óra esetén ez a praktika már nem elég: ekkor az első napokban az új időzóna szerinti délben tegyünk egy kiadós sétát a napon

– tanácsolta Bódizs Róbert.

Az új időt megszoknia egyébként 3-4 napba telik a szervezetnek, az esti, „bagoly-típusú” embereknek, még ennél is kevesebb. A korán kelő pacsirták viszont (akik egyébként sokkal jobban ragaszkodnak a biológiai órájukhoz) a keleti irányú utazásokkal járhatnak jobban, az ottani időzónákat képesek könnyebben megszokni. Itthon aztán már kevesebb idő is elegendő a szervezetnek, hogy megszokja a régi-új időzónát, ugyanis ismét visszaáll a napi rutin, több a rutinszerű cselekedet. Amennyiben azonban nem tudunk a napi ritmusba visszaállni, a cirkadián ritmus felborulása bizonyítottan lehet a depresszió előszobája, sőt, a ritmus akár látható, akár észrevétlen felborulása minden depresszió hátterében ott van, mint oki tényező, és a gyógyulás akkor teljes, ha a ritmus is helyreállt. Különösen akkor vagyunk veszélyben, ha a pihenésen kívüli hétköznapokat is a tartós stresszben (munkahelyi vagy akár családi) éli valaki.

Forrás: webbeteg.hu