Huszonöt fok felett már kötelező bekapcsolni a légkondit a BKV-s buszokon, ehhez képest előfordul, hogy az utastérben melegebb van, mint a belvárosi aszfalton. A szakszervezet becslései szerint a legmelegebb napokon csak a buszok 20 százaléka üzemel előírás szerint, a sofőrök pedig gyakran 8-9 órát ülnek a felforrósodott fülkében. Nekiindultunk a városnak, és videón is megörökítettük, milyen az év egyik legmelegebb napján tömegközlekedni a fővárosban – írja a HVG.

Míg odakint 34 fok volt, az egyik 4-es, 6-os villamospótló buszon 40 fokot mértünk, mikor a Közlekedő Tömeg elnökségi tagjával, Gyöngyösi Mátéval teszteltük, mit mutat a hőmérő a másodfokú hőségriadó alatt.

Az eredmény megdöbbentőnek tűnik, de egyáltalán nem szokatlan: a Közlekedő Tömeg az elmúlt napokban több buszjáraton is 34-38 fokot mért az utastérben. A repülőtéri 200E járaton délután 3/4 5-kor 38,4 fok volt, negyedórával később pedig 38,2 fokot mértek.

Márpedig ilyen hőségben az uniós jogszabályok szerint szarvasmarhákat sem lenne szabad szállítani, nemhogy embereket.

A klíma nem opció

A BKK és a BKV között 2014-ben kötött közszolgálati szerződés előírása szerint 25 fokos külső hőmérséklet esetén kötelező működtetni a klímát. Ha kint hűvösebb van, mint 35 fok, akkor a megfogalmazás szerint akkor megfelelő a belső hőmérséklet, ha a külső hőmérséklet "felénél legalább 9°C-kal, de legfeljebb 11°C-kal magasabb". Azaz egy 34 fokos nyári napon akkor működik jól a klíma, ha bent 26-28 fokban utazhatunk. Ha 35 foknál melegebb van az utcán, akkor az elvárás az, hogy a buszban 6-8 fokkal legyen hűvösebb, mint odakint.

A Közlekedő Tömeg szerint az utasok legtöbbször az 5-ös, 7-es, 9-es, 4-es, 6-os, 200E, 136E, 194M, 223M, 32-es és 21-es vonalakon közlekedő buszokra panaszkodtak. A jelzéseket továbbítják a BKV-nak, az egyesület szerint azonban nem kezeli a problémát: rendre ugyanazokra a járatokra panaszkodnak az utasok. A legtöbb baj a Volvo és a Van Hool buszokkal van, amelyeket 10 évesen szerzett be a BKV.

A Közlekedő Tömeg saját méréseikre, illetve a Tudatos Közlekedő chatalkalmazásra érkező jelzések alapján azt állítja, több mint 300 BKV-buszon nem működik a klíma. A BKV flottájában 1046 busz van, ebből 861-be szereltek légkondicionálást, ezek közül nem működik háromszáznál is több járművön a berendezés.

Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) vezetője szerint még ennél is rosszabb a helyzet. Naszályi Gábor a hvg.hu-nak azt mondta: normál nyári körülmények között, azaz 25-30 fokban elképzelhető, hogy „csak” 300 buszon nem működik a légkondicionáló, a maihoz hasonló hőségriadó alatt azonban reálisabb, hogy a BKV-buszok körülbelül 75 százaléka nem felel meg a szabályoknak.

Pótolják, de miből?

Korábban abból volt botrány, hogy míg az utasok izzadtak a buszon, addig a légkondis járművek a garázsban parkoltak. Tarlós István főpolgármesternek kellett közbeavatkoznia, hogy a helyzet változzon – most viszont ez nem így van: a Közlekedő Tömeg szerint a villamos- és a metrópótlás miatt teljesen csúcsra van járatva a rendszer, így kérdés, hogy ha valamelyik buszon elromlik a klíma, akkor hogyan tudják kiállítani a forgalomból, és lecserélni egy másikra. A BKV korábban ugyanis ezt állította, és azt, hogy

a klímaberendezések napközben romlanak el, ezért van hőség az autóbuszokon.

Kilenc óra a fülkében

A 35-40 fokos hőség nem csak az utasoknak, a sofőröknek sem jó: az egyesület szerint a buszvezetők is komoly veszélynek vannak kitéve, hiszen nekik gyakran egész nap elviselhetetlen melegben kell dolgozniuk. Ez csökkent koncentrációhoz, a figyelem tompulásához, és akár balesetveszélyes helyzetekhez is vezethet. Gyöngyösi Máté azt mesélte, mikor ők készítették a felvételeket, több sofőr is odament hozzájuk, hogy mérjék meg a vezetőfülkében is a hőmérsékletet.

Naszályi Gábor szakszervezeti elnök azt mondja, a buszvezetők sokszor tíz órát is dolgoznak, amiből akár kilencet is a kormány mögött töltenek el. Márpedig rajtuk csak a nyitott ablak segít, mivel elenyésző azoknak a járműveknek a száma, amelyeken a sofőrfülkét külön lehet hűteni. Az is gyakran előfordul, hogy az utastérben megy a légkondicionálás, a buszvezetőnél viszont nem.

Hallottunk már olyan esetet, hogy az utas azt kérdezgette a sofőrtől, ő hogyan bírja ki ezt a meleget

– mesélte a szakszervezeti vezető.

Probléma az is, hogy a járatok túlterheltsége miatt a sofőröknek mosdóba alig van idejük kirohanni, nemhogy lehűlni egy kicsit két forduló között. Naszályi szerint hat órát meghaladó műszak esetén 20 perc a pihenőidő, kilenc óra felett pedig ehhez jön még hozzá 25 perc. Ha tehát valaki tíz órát vezet, és nincs ideje a fordulók között kiállni, akkor előfordulhat, hogy ebből mindössze 45 percet tölthet pihenéssel.

Az EKSZ már régóta küzd a megoldásért, 2017-ben például a menetrend időszakos felfüggesztését és az első ajtózás átmeneti szüneteltetését is kérték a kánikulában. A BKV akkor annyit reagált, hogy a végállomási tartózkodókban hűtőitalt biztosítanak, valamint úgynevezett „hőleváltási” rendszerrel végzik a dolgozók ellátását, illetve szükség esetén leváltását. Ez azt jelenti, hogy a hőségriasztás ideje alatt a sofőrök részére biztosítják a félreállás, leváltás lehetőségét.

A szakszervezet szerint azonban ez a rendszer nem megfelelő, és régóta szorgalmazzák az átalakítását. Az ügyben legutóbb július 12-én tartottak konzultációt a vezetéssel, az első valós eredmény pedig az lett, hogy a 7-es és a 11-es busz vonalán is új menetrendet vezettek be augusztus elsejétől, ami annyit jelent, hogy egy busszal több közlekedik. Ez a többletjármű annyiban segít, hogy amíg az közlekedik, a másik jármű vezetője ki tud szállni.

Naszályi Gábor szerint azonban ezzel csak annyi történt, hogy visszatették a forgalomba azt az egy buszt, amit a nyári menetrend idejére korábban kivettek a forgalomból.

A szakszervezet vezetője szerint hosszú távon csak az segíthetne a problémán, ha a „BKV vezérigazgatója és a főváros vezetése is komolyan venné, hogy közszolgáltatást nyújtanak, és felelősségük van abban, hogy milyen körülmények között utaznak és dolgoznak az emberek a járműveken.

„Rá kellene már jönniük, hogy a buszokat emberek vezetik, nem pedig alkatrészek” – mondta.

Amíg azonban nincs elég pénz megfelelő, új járművek beszerzésére, addig csodát sem szabad várni. A technológia ugyanis elérhető, hiszen Európa számos más városában kifogástalanul tudják hűteni a tömegközlekedési eszközöket – tette hozzá a szakszervezet vezetője.

Megkerestük a BKV-t, hogy nyilvántartásuk szerint hány buszon nem működik a klíma, milyen gyorsan tudják a hibát elhárítani és valóban nem reagálnak-e a panaszokra, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Azt ígérték, ez hamarosan befut. Amint megtörténik, a cikket frissítjük. A BKK-t is kerestük, hogy milyen következményekkel jár a közszolgáltatási szerződés megszegése, de egyelőre onnan sem érkezett válasz.

Forrás: HVG