Több ezer idegenvezető maradt munka nélkül, a legtöbbjük semmilyen segítséget nem kapott a kormánytól. A szórakoztatóiparban is csak az maradt talpon, aki több lábon állt – írja a Népszava.

2020. úlius 20.-án az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára bejelentette, hogy a tervek között szerepel a távmunka fogalmának kiterjesztése, a munkáltató és munkavállaló közötti megállapodás új alapokra helyezése. A munkavédelmi előírások betartása mellett szabadon választhatóvá válna, és a későbbiekben a távmunka akár részlegesen, a felek megállapodása szerint a munkanapok egy részében is megvalósulhatna.

A zenészeknek megítélt támogatási rendszerhez hasonló megoldás bevezetéséért lobbizik az üzleti rendezvényszervezőket és szolgáltatókat tömörítő legnagyobb szakmai szervezet. Ötvenmilliárd forintos alap létrehozását kéri a rendezvényszervezői szakma a kormánytól a szektort sújtó bevételkiesés és likviditási problémák kezelésére - erről a Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetségének (Maresz) elnöke beszélt – írja a Pénzcentrum.

A koronavírus-járvány márciusi kirobbanásának következtében rengetegen vesztették el az állásukat. Szilágyi-Bécsi Tímea, az INT-Solution Üzleti Tanácsadó Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint a felszabadult munkaerő csak egy látszólagos bőséget képez, mert a magasabb kompetenciájú szakembereket megtartották a vállalatok, és főként a fizikai munkát végző alkalmazottaktól váltak meg azonnal. Mint mondta, ugyan sok cégnél úgy érzik, hogy a vállalati HR elegendő az új munkatársak felkutatásához, de a személyzeti tanácsadó cégek nagyban megkönnyíthetik ezt az egyébként csak látszólag egyszerű feladatot – írja Profitline.

Nem feltétlenül ez az egyetlen olyan költekezése a kormánynak, ami külső szemlélőként akár indokolatlannak is tűnhet. De ebben az esetben még egy gyenge indok sem támasztja alá a költést – olvasható az mfor.hu cikkében.

2020 világszerte olyan újfajta, korábban csak scifikben látott kihívásokat hozott, amelyekre kevesen számítottak. Számos vállalat működése került veszélybe, dolgozók milliói nem tudtak munkába állni, a külföldről beszerzett alapanyagok nem érkeztek meg, vagy csak többhónapos csúszással. Mindeközben Magyarországon a liszt értékesítési volumene 168 százalékkal nőtt márciusban, áprilisban pedig 200 online webshop nyílt naponta. Nem minden felfutás ilyen evidens azonban - a PwC Magyarország tanácsadói elemzést készítettek arról, hogy mely iparágak, termékek, illetve szolgáltatások kerültek ki nyertesen a több hónapig tartó járványügyi helyzetből. Vizsgálva azt is, hogy melyek azok a szokások, amelyek várhatóan hosszú távon is illeszkednek a pandémia utáni értékrendbe. A Piac és Profit cikke.

Túl sokat dolgozunk, túl keveset élünk – a munka világának radikális átalakítását jó ideje szorgalmazzák már a munka utáni társadalom, az úgynevezett post-work society teoretikusai, akiknek a hangját csak felerősítette a koronavírus-járvány, és annak hatása arra, ahogyan dolgozunk. Cikksorozatunk záró részében azt nézzük meg, hogy mennyi a realitása annak, hogy a nyolcórás (vagy még ennél is több) munkánkat visszaszorítsuk – olvasható a HVG-ben.

Az anyagi helyzetét csöppet rózsásabban látja a magyar lakosság, ám a munkanélküliségtől való félelem erősödött - ez a két alaptanulsága a GKI fogyasztói bizalmi index változásának - írja a Népszava.

Senkinek sem lehet meglepő, hogy a koronavírus-válság következtében nagy megrázkódtatást élt át a magyar munkapiac. Azonban arról, hogy pontosan mennyien lettek munkanélküliek, mostanára mekkora munkanélküliség alakult ki, és látható-e már javulás, egymásnak sokszor homlokegyenest ellentmondó kommentárokat lehet olvasni. Maga a miniszterelnök is arra szokott panaszkodni, hogy nem látja át a számok „dzsungelét”, ezért még számára is nehezen értelmezhető a helyzet. Ez az írás arra vállalkozik, hogy valamelyest segítsen a tisztánlátásban. Árokszállási Zoltán írása a g7.hu-n.

Az idei félévében munkavállalók millióit kényszerítette a világjárvány arra, hogy villámgyorsan áttérjenek az otthoni munkavégzésre. A Lenovo új tanulmányában azt vizsgálja, hogy miként reagálnak világszerte a vállalatok a kialakult helyzetre, és hogyan tudnak az informatikai részlegek alkalmazkodni a távoli munkavégzés új korszakához. A munkavállalók támogatása kiemelt fontosságú, de ebben az időszakban ugyanilyen nagy hangsúlyt kell fektetni az adatok védelmére is – olvasható a HVG-ben.