2020. úlius 20.-án az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára bejelentette, hogy a tervek között szerepel a távmunka fogalmának kiterjesztése, a munkáltató és munkavállaló közötti megállapodás új alapokra helyezése. A munkavédelmi előírások betartása mellett szabadon választhatóvá válna, és a későbbiekben a távmunka akár részlegesen, a felek megállapodása szerint a munkanapok egy részében is megvalósulhatna.

A közlemény nem szólt például a munkaidővel kapcsolatos problematikáról, amely a szellemi foglalkoztatottak megváltozott foglalkoztatási szokásaiból ered, továbbá más fontos témákról sem.

Erre való tekintettel a Magyar Távmunka Szövetség gondozásában készült egy tanulmány, amely célja, hogy áttekintse a távmunkával kapcsolatos munkajogi szabályozást, összevesse a kialakult gyakorlattal és rámutasson a távmunka szabályozás munkaidővel és munkavállalói szabadság korlátozásával kapcsolatos rendelkezésekre, továbbá a kialakult gyakorlat és állásfoglalások elemzésével ahol lehetséges, ott fejlesztési javaslatot tegyen, ezzel hozzájárulva a tervezett törvényi módosítás minél teljesebb felülvizsgálatához. 

Munkaidőnek minősül az esti céges e-mailezés vagy egy hétvégi telefonhívás? És ha ünnepnap elolvassa az e-mailjeit a munkavállaló azután valóban bérpótlékot kell fizetni? Egyáltalán a valós munkavégzést kell rögzíteni a munkaidő-nyilvántartásba vagy elég a tervezettet? Munkavállalói szabadság kiterjedhet a munkaidő szabad beosztására úgy, hogy elvárható legyen tőle a munkaszerződés szerinti óraszám ledolgozása? Lehet úgy munkaidőkeretet megadni, hogy nincs megszabva törzsidő vagy egyéb munkarend – vagy lehet úgy kötetlen munkarend hogy közben elvárjuk a napi 8 óra munkát? Ha a valós munkavégzés mérésére automatikus objektív munkaidő nyilvántartó rendszert használ egy cég, akkor jogosult a munkavégzés tartalmának figyelésére is? Elvárható a dolgozótól, hogy munkaeszközön csak munkát végezzen? És mi a teendő, ha munkavállaló a valós munkavégzésről objektív munkaidő-nyilvántartást vezet és az időszak végén az elvárt idő alatt vagy felett lesz – elrendelés nélkül is túlmunkaként kezelendő a többlet? A hiány kiírható szabadságnak?

Ezekre a kérdésekre keres választ a tanulmány, amely kivonata és maga a tanulmány is itt megtekinthető, letölthető.