A DK gazdasági szakértője arról is beszélt, hogy a vállalkozók bátortalanok, ezért romlani fognak a munkaerőpiaci körülmények.

Már csak egy hónapra elegendő összeg van a költségvetésben, amelyet a munkanélküliség kezelésére fordíthat a kormány - írja az Mfor.hu. A portál számításai szerint fél év alatt elköltötte a kormány a passzív munkaerőpiaci kiadásokra szánt előirányzat 80 százalékát.

Dávid Ferenc, a DK gazdasági szakértője szerint az senkiben nem merülhet fel, hogy nem fogja megkapni a munkanélküli ellátást, ha ma vagy holnap elveszíti a foglalkozását.

A közgazdász az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, hogy az elmúlt években, amikor a gazdaság teljesítménye 10-12 százalékkal nőtt, a bérek is emelkedtek. A munkavállalók befizették a munkaerőpiaci járulékot, ebből pedig fel kellett volna halmozódnia egy olyan összegnek, amiből lehetne támogatni az embereket, hogy ha megzuhan a munkaerőpiac.

Dávid szerint egy biztosítási alapnak úgy kellene működnie, hogy félreteszi a felesleget, gondolni kell hosszútávon erre. Attól nem kell félni tehát, hogy nem kapnak az emberek pénzt, azon viszont érdemes elgondolkozni, hogy valóban biztosítási alapon működjön a rendszer vagy másképp- magyarázta a szakember.

A közgazdász szerint, amikor létrehozta a kormány a gazdaságvédelmi alapot, gondolhatott volna arra, hogy emelkedni fog a munkanélküliek száma, a második hullám veszélyéről és gazdasági hatásairól nem is beszélve.

Dávid Ferenc a kormány munkahelyteremtése kapcsán megjegyezte, hogy a közfoglalkoztatás megemelkedett valamelyest, azt viszont nem tudni, hogy hányan kerültek vissza a munkaerőpiacra. A közgazdász viszont azt tartaná helyesnek egy viruló piacgazdaságban, ha nem az állami, hanem az üzleti szférában emelkedne a munkavállalók száma.

A DK gazdasági szakértője arról is beszélt, hogy a vállalkozók bátortalanok, ezért romlani fognak a munkaerőpiaci körülmények, arról nem is beszélve, hogy ha ősszel jön a második hullám.

Dávid Ferenc első lépésként ebben a helyzetben azt javasolta, hogy emelje meg a kormány a munkanélküli járadékot 3-ról 6 hónapra. Néhány százmilliárd forinttal lenne nagyobb költség, de százezrek sorsáról van szó, ezt a magyar költségvetésnek "be kellene nyelnie"- mondta a közgazdász. Dávid szerint a helyzet súlyosabb, mint a hivatalos számok mutatják, a munkanélküliség igazából 8-9 százalék körül mozog.

Forrás: ATV