A magyar nyugdíjrendszer jövője nagyban függ a demográfiai folyamatoktól. Minden jel arra mutat, hogy van miért aggódnunk: az aktívak és az eltartottak aránya egyre inkább rosszabbodik. Ha a népesség utánpótlása nem biztosított, akkor pedig a nyugdíjak kifizethetősége forog kockán. Éppen ezért kell más megoldást találniuk azoknak, akik szeretnének megmenekülni a várható nyugdíjkatasztrófától – írja a 444.hu.

2021. január 1-jei visszamenőleges hatállyal emelik meg az öregségi, az özvegyi, a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, a korhatár előtti ellátást, a rokkantsági és rehabilitációs ellátást, a fogyatékossági támogatást, a vakok személyi járadékát és még egy sor ezekhez hasonló juttatást mindazoknak, akiknek a januári nyugdíjemelés járt. A HVG írása.

Az MSZP-s Szakács László a Spirit FM Aktuál című műsorában arról beszélt az atv.hu szerint, hogy az adómentes minimálbér adójóváírás formájában mindenképpen bekerül ellenzéki közös programba.

A nyugdíjtémában kevés igazán biztató hírt találunk a jövőre nézve. Gyakorlatilag egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy az állami nyugdíj a jövőben nem lesz elégséges arra, hogy a nyugdíj előtti életszínvonalon, méltósággal lehessen a nyugdíj alatti éveket leélni. Abban különböznek a vélemények, hogy 10 év múlva az állami nyugdíj mennyivel lesz kevesebb, mint jelenleg, amely sokak szerint ma sem biztosít túl jó életet, egy kutatás szerint az emberek többségének már most az állami nyugdíj duplájára lenne szüksége a megélhetéshez, és mindössze 6% válaszolta azt, hogy megélne abból a nyugdíjból, amire jelenleg számíthat.

Hetek óta a sztrájk előszobájában toporognak a közszolgáltató állami vállalatok szakszervezetei, ugyanis egész évben hiába vártak nem csak érdemi bérfejlesztési ajánlatra a munkáltatók, illetve a tulajdonos állam részéről, azonban még a tárgyalások megkezdéséről is csak hitegetik őket – írta meg az Index.

A 2022-es költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott dokumentumokból kiderül, hogy jövőre valójában 4,8 százalékkal emelkedik a nyugdíjas ellátások átlaga. – írta meg az Mfor.hu.

Az egyetemek megújítása, a Dél-Budai Centrumkórház és egy Duna-híd is eltűnt a kormány tervei közül az uniós helyreállítási alap ma közölt programjai alapján, az orvosi béremelés azonban megmaradt. Magyarország nem kér a kedvezményes uniós hitelből, emiatt ágazati reformokról mond le – olvasható a HVG-ben.

A K&H ifjúsági indexe szerint a 19-29 évesekre évről évre jellemzőbb a takarékoskodás, 2021 márciusában a fiatalok 60 százaléka rendelkezett félretett pénzzel, ami az eddig mért legmagasabb arány.

Baleseti halál esetén 4,5 millió forintot, égési sérülésből eredő halál esetén 5 millió forintot, míg 67,5 százalék feletti maradandó egészségkárosodás esetén 2,25 millió forintot fizet a biztosító a belügyminisztériumi dolgozóknak, a tárca ugyanis biztosítást kötött rájuk – derült ki abból a Magyar Hang birtokába került tájékoztatóból, amelyet a napokban küldött ki a minisztérium az alkalmazottaknak.

A járványt rendesen megszenvedték az emberek, negyedük anyagi helyzete érezhetően rosszabbra fordult, 12 százalékuk baráti, családi vagy banki kölcsönre szorult – írja a Publicus felmérése.