Az előző negyedévhez képest 2,7 százalékkal, tavalyi második negyedhez mérten pedig 17,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék – közölte a KSH. Így a magyar GDP már magasabb, mind a válság előtt volt. A kormány tehát nyugodt szívvel folytathatja a gazdaság „újraindítását”, pontosabban a választási költekezést – olvasható a Népszava cikkében.

 A magyar gazdaság teljesítménye majdnem 18 százalékot izmosodott 2021 II. negyedévében az előző esztendő azonos időszakához képest. Rövidebb távon, azaz az előző negyedévvel összevetve ez a növekedés 2,7 százalékos, közölte a a KSH. Az eredmény mindenesetre túlszárnyalta az elemzők 2 százalék körüli várakozását. Az éves szintű "kilövés" a nagyon alacsony tavalyi bázisnak köszönhető, hisz a tavaly március-június közötti időszakban a járványkorlátozások miatt majdnem 15 százalékkal csökkent a GDP.

Az első félévben azonban így is 7,6 százalékkal nőtt a gazdaság éves alapon – és ez jelentősen meghaladja a kormány 5,5 százalékos célját, még akkor is, ha második félévben szelídül a teljesítménybővülés üteme. Ha nem jön negyedik hullám, pontosabban ha nem lesz szükség komoly gazdasági korlátozásokra, akkor biztonságosan hat százalék feletti növekedést produkálhat idén a magyar gazdaság. (Megjegzyendő: a Standard&Poor's hitelminősítő cég pénteken kiadott elemzése idén 6,1 százalékkal kalkulál.)

Ami az említett 5,5 százalékos növekedési célt illeti, a kormány másfél-két hónapja kezdett rá politikát és kommunikációt építeni: Orbán Viktor miniszterelnök ilyen mértékű GDP-bővüléshez kötötte a választások előtti osztogatások egy részét.

Például ígérete szerint ennél a növekedési szintnél 2022-ben a gyerekes családok visszakapják az államtól az idén befizetett minden fillérnyi személyi jövedelemadót. (Igaz, erről még egyetlen jogszabálytervezetet sem publikáltak és nem is szerepel a már elfogadott 2022-es költségvetésben.)

A KSH közleménye szerint a második negyedévben a növekedéshez leginkább az ipar teljesítménye járult hozzá – ez sem meglepetés. Várakozásokon felüli a második negyedéves eredmény, ez a valaha mért legmagasabb növekedés – jelentette be Varga Mihály a közösségi oldalára feltöltött videóban. (A miniszter arról nem beszél, hogy ez a rekord tavalyi durva visszaesésnek köszönhető.) Az viszont tényszerűbb mondása a miniszternek, hogy ezzel a GDP értéke már elérte a válság előtti szintet – vagyis a gazdaság egészében túljutott a koronaválság okozta sokkon – persze ez nem azt jelenti, hogy ne lennének még mindig a válság következményeivel küzdő ágazatok, cégek. A pénzügyminiszter szerint a növekedést jelentősen támogatták a kormány gazdaságvédelmi és –újraindítási intézkedései: szerinte összességében idén 8,4 százalékponttal járulnak hozzá a gazdaság teljesítményéhez, ennyivel mérsékelték a járvány okozta válság hatásait.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a magyar gazdaság újra dinamikus növekedési pályára lépett, beérnek a támogató költségvetési politika eredményei. A cél most az, hogy megőrizzük a magyar gazdaság lépéselőnyét az unióval szemben, ezért a kormány folytatja az adócsökkentésekre, a munkahelyteremtésre, a beruházások ösztönzésére és a családok támogatására épülő gazdaságpolitikát

– mondta Varga Mihály, vagyis folytatódik költségvetési költekezés. Idén akár hét százalékkal is nőhet a magyar gazdaság – rímelt a tárcavezetőre Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A második negyedéves adat némi meglepetést jelent, mert meghaladja a piaci várakozásokat. Igaz, egyelőre első becslésről van szó, a később megjelenő részletes számokból lesz látható, mely ágazatok voltak a növekedés főszereplői.

Annyi azonban már most is megállapítható a makroadatokból, hogy például az építőipar májusi és júniusi kimagasló teljesítménye biztosan hozzájárult a bővüléshez. Ahogy az ipari termelés is, amely áprilisban, májusban és júniusban egyaránt megerősödött (részben szintén az említett alacsony bázis miatt.) Németh Dávid szerint az optimizmus mellett azért kockázatokkal is számolni kell, a vírusvariánsok terjedése miatt ugyanis újabb hullámok okozhatnak megtorpanást nemzetközi szinten, amely a magyar gazdaságra is hatással lehet.

Forrás: Népszava