Nem látni a fedezetét a nulla százalékos személyi jövedelemadó bevezetésének, viszont vége lehet az alacsony társasági adó korának – olvasható a Népszavában.

Személyi jövedelemadóból az idén az első hét hónapban 1640 milliárd forint folyt be, ez alapján idén nem túlzás ebből az adónemből 2700-2800 milliárd forintos bevétellel számolni.

 A 2022-es költségvetésben 2874 milliárd forintnyi szja-t várnak, ez a jövő évi bevételi terv 15,8 százaléka. A személyi jövedelemadó már hosszú idő óta az államháztartási bevételek egyik legfontosabb pillére, szociális hozzájárulási adó (gyakorlatilag a tb-járulékok) és az áfa után.

 Ezért is volt meglepő amikor Domokos László az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, egy interjúban felvetette, hogy akár nulla százalék is lehetne az személyi jövedelemadó. Az ÁSZ-elnök érvelése szerint ugyanis az ember annyira értékes, hogy egyáltalán nem kellene adóztatni azért, mert dolgozik. Az elnök szerint az szja azért is problémás, mert az az emberek büntetésként élik meg, míg a szocho-t nem, mivel azért cserébe az egészségügyi ellátást kapnak.

A szja csökkentése már évek óta a kormánypárt céleresztejében van: előbb egykulcsossá tették - megemelve gyengébben keresők terheit –, majd a mértékét fokozatosan csökkentették. Jelenleg az szja általános kulcsa 15 százalék, de vannak kivételek. Így pár év leforgása alatt a magas jövedelműek adója 27 százalékról 15 százalékra csökkent, ám mivel megszüntették az alsó jövedelmek kvázi adómentességét – adójóváírás kivezetésével –, és a bérek fokozatosan emelkednek, törvényszerűen nőnek az szja-bevételek.

 Ugyanakkor jelenleg is vannak olyan csoportok, akik egy fillért sem fizetnek a jövedelmük után. Ide tartoznak egyes alacsonyabb jövedelmű nagycsaládosok, illetve a négy gyermekes nők, akiknek a jövedelmét a parlament - Orbán Viktor kormányfő döntésének megfelelve -, adómentessé tette. Bár most az egykor fideszes képviselő Domokos beszélt a nulla százalékos szja-ról, korábbi főnöke Orbán Viktor miniszterelnök szavakban évek óta ambicionálja az egy számjegyű (praktikusan 9 százalékpontos) szja bevezetést.

 Könnyű kiszámítani, hogy egy százalékpontnyi szja-csökkentés jelenleg 186 milliárd forint bevételkiesést hoz, de ez már akár jövőre elérheti a 200 milliárd forintot. Vagyis csak a kilenc százalékos szja bevezetése is évi 1200 milliárd forint kiesést jelentene, ami a jövő évre tervezett GDP 2,2 százaléka.

Jövőre, ha átmenetileg is, de bővül a nulla százalékkal adózók köre, ugyanis a gyereket nevelők esetében még azt az adót is visszafizetnék – az átlagbér adótartalmának megfelelő mértékig – amit a gyerekkedvezményen felül fizettek, s ezen adó-visszatérítés is 500-600 milliárdos kiesést jelent. Ez is a miniszterelnök egyedi döntése, ugyanis a parlament még nem is tárgyalt a kérdésről. Ennek ellenére a kormány nem csinált titkot abból, hogy ehhez is megtalálják a jogi formulát. Ezek próbálkozások egyfajta főpróbát is jelenthetnének, ám az állam egyszerűen nem tud lemondani évi 3000 milliárd forintnyi szja bevételről, miközben még ezzel együtt is 4000 milliárd forint körüli hiánnyal gazdálkodik. Ilyenkor felmerül a kérdés, van-e olyan más bevétel, amiből az állam pótolhatná a kieső bevételeket: az áfa tabu, hisz a 27 százalékos felső kulcs már jelenleg is világrekord, itt nem annyira növelni, hanem inkább csökkenteni kellene a terheket.

Egy kiút mutatkozik csak, új adók bevezetése. A zöldadózás, a környezetszennyező tevékenységek (energiaipar, autóhasználat, repülőhasználat) adóztatása, illetve a jövedelem típusú adókkal szemben a vagyon adóztatása, amely már csak azért is időszerű, mert az elmúlt években  évtizedekben olyan magánvagyonok alakultak ki, amelyek adóztatása indokolt lenne. Figyelembe kell venni azonban, hogy a vagyonadók nem csak a milliárdosokat érintik, hisz ma már egy több tízmilliós lakást joggal tekintenek komoly vagyonnak.

Van, ahol emelni kell

Míg a fideszes elit a nulla százalékos szja-val szórakoztatja a közvéleményt, közben komoly kihívást kap az Orbán-rendszer adópolitikája a globális társasági minimumadó oldaláról. Az Orbán-kormány gazdaságfilozófiája szerint nem a jövedelmeket, hanem a fogyasztást kell adóztatni. Ennek a végterméke a világrekord 27 százalékos áfa-kulcs, a 15 százalékos szja és szintén rekordnak számító 9 százalékos társasági adókulcs. Ez utóbbi azonban komoly veszélybe kerül, ugyanis a világ 130 állama megegyezett abban, hogy 15 százalékos társasági adót vetnek ki minimum, ezzel elkerülendő a multik trükközése. Ha egy ország ennél alacsonyabb adókulccsal adóztat, az ott működő multicégeknek másutt kell a különbözetet megfizetniük. A magyar kormány az alacsony (ténylegesen csak hat százalékos) társasági adóra, az alacsony bérekre alapozta az az ország „versenyképességét”, a képzett munkaerővel elért magas hozzáadott érték-termeléssel, illetve az innovációval szemben. Ha kiesik az adóelőny, az Orbán-rendszer gazdaságpolitikáját új kihívás éri. A kormány egyelőre a tagadás fázisában van: Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkára a napokban úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a magyar kormány mindaddig partner a javaslat megvalósításában, amíg az egyértelműen csak a nemzetközi adóelkerülés megakadályozására fókuszál - mondta a portálnak az államtitkár. "Határozottan elutasítjuk azonban az államok szuverenitásának korlátozását a valós tevékenységhez köthető profit tekintetében. Úgy véljük, nincs egyetlen helyes globális adómérték" - fogalmazott.    

Hol mennyi Európában

A szja-mentes magyar gazdaság egyelőre utópiának tűnik, ráadásul ez példa nélküli lenne az Európai Unióban. Csak néhány jellemzően diktatórikus olajmonarchia engedi meg magának, hogy lemondjon az szja-bevételekről, cserébe viszont nem enged a polgárainak beleszólást az állam ügyeiben. A régiónkban szinte minden állam többkulcsos, azaz a jövedelem nagyságának függvényében adóztatja a munkajövedelmeket: mindössze két állam van ahol nulla kulcs is van (Koszovóban és Albániában). Csehországban kétkulcsos az adó, 15, illetve 23 százalékos, illetve a sokban hasonló lengyel gazdaságban 17 és 32 százalék terheli a személyi jövedelmeket.  

Forrás: Népszava