Mérséklődni látszik a rekordinfláció: a májusi 5,1 és a júniusi 5,3 százalékos éves drágulás után júliusban már 4,6 százalékot mért a KSH. Érződik-e viszont ez a visszaesés a boltban a kasszáknál? Vagy pont úgy érezhetjük, még többet fizetünk? Az élelmiszerinflációban tavasszal visszaesés mutatkozott, azonban júniusban ismét valamivel többet kellett fizetni a kasszáknál. A Pénzcentrum több mint egy éve vizsgálja, hogy három társadalmi réteget képviselő fiktív vásárlója - Hunor a pályakezdő fiatal, Judit a családanya és a nyugdíjas Marika néni - számára mekkora kiadást jelent egy-egy nagyobb bevásárlás. Mutatjuk, júliusban mennyivel többet kellett fizetniük a kasszáknál.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. júliusi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, míg június 5,3, májusban és áprilisban 5,1 százalék volt a drágulás mértéke. Mutatkozott tehát mérséklődés a drágulásban, de ehhez képest márciusban még 3,7, februárban még 3,1 százalékos volt a mért infláció. Sőt, novembertől januárig az infláció még ennél is alacsonyabb: 2,7 százalékos mértékű volt. Az idén áprilistól júliusig mért árdrágulás jócskán meghaladta még a tavaly nyáron elszabadult inflációt is: ez júliusban 3,8, augusztusban pedig 3,9 százalék volt. Az élelmiszer-infláció szintén emelkedő tendenciát mutat.
