A koronavírus-járvány egyértelműen felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, és a technológia teljes mértékben átalakította a vállalatok működését,és ebben az új világban kell boldogulnia a munkavállalóknak is. Nagy kérdés ugynakkor, hogy a gyorsan jött változás mennyire lesz tartós.
Tisztelt Vezetők!
Jelenlegi életünk legnagyobb egészségügyi, társadalmi és gazdasági sokkhatásának következményeivel nézünk szembe.
Az elkövetkező évben a sürgősségi helyreállítási szakaszban meghatározott politikai menetrendnek mély társadalmi-gazdasági következményei lesznek, amelyek jóval a világjárvány vége után is meghatározzák majd gazdaságunk szerkezetét. Nem engedhetjük meg ugyanakkor magunknak, hogy az egyik válságot úgy kezeljük, hogy közben figyelmen kívül hagyjuk a másikat, azáltal, hogy a COVID válság „serpenyőjéből kiugrunk” az „éghajlati válság tűzébe”.
Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a legújabb videójában fergeteges gazdasági növekedést jósolt Varga Mihály pénzügyminiszter figyelmébe is ajánlja a Magyar Szakszervezeti Szövetség a méltányos minimálbérekért és a kollektív tárgyalási rendszer javításáért – is – indított nemzetközi kampányt, amelyhez a MASZSZ is csatlakozott. Az EU-s tagállamokban a munkavállalók legalább 70 százalékára érvényes munkahelyi kollektív szerződés az elvárás, Magyarországon ez jelenleg legfeljebb 20 százalék.
A makói gyárunkban a kollektív szerződés megújítása 2020 júliusában vette kezdetét és három szakszervezet, az MGSZ (Makói Gumiipari Szakszervezet), az MTSZSZ (Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervzete) és a CDFSZ (Contitech Dolgozók Független Szakszervezete) együttműködésével folytatódtak az egyeztetések a tavalyi év végéig, amikor a MGSZ (Makói Gumiipari Szakszervezet) visszalépett a tárgyalásoktól, majd idén februárban sztrájkbizottságot alakított. Új kollektív szerződés a fent megnevezett három szakszervezet és a munkáltató közös megállapodásának eredményeként jöhet létre.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdettek holnapra – február 17-én délre - a makói gumigyár dolgozói. A Continental AG Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. telephelyén végső eszközként így tiltakoznak munkakörülmények ellen. A vezetőség közölte az eseményt szervező szakszervezettel, hogy a sztrájkolókat a munkabeszüntetés idejére kiutasítja a gyárból.
Leginkább azok a munkavállalók tehetik meg vagy kényszerülnek arra, hogy otthon maradjanak a járványhelyzetben, akik az átlagosnál jobb egészségi állapotban vannak. Ennek azért van különös jelentősége, mert a koronavírus-fertőzések őszi felfutása nem egyöntetűen érintette az országot. Ahogy azt korábbi cikkünkben bemutattuk, ahol többet mozognak az emberek – leginkább a munkába járás miatt –, ott pusztítóbb volt a járvány. A megyénkénti halálozási többlet összefügg továbbá az ipar, építőipar – ahol a távmunka aligha jöhet szóba és a termelés nem állt le – helyi gazdaságban betöltött súlyával is. A g7.hu cikke.
Aggódik az európai felzárkóztatási alap hazai felhasználása miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ minősíthetetlen színvonalúnak tartja azokat a tájékoztató dokumentumokat, amelyeket a kormány a történelmi léptékű EU-s támogatás felhasználásáról készített. A szövetség Bodó Sándor államtitkárnak írt levelében online egyeztetés helyett érdemi konzultációt sürget. A szervezet közleményben leszögezi: az éves magyar GDP 4 százalékát kitevő támogatási összegről nem dönthet önállóan a kormány, ekkora pénz nem vándorolhat a hatalomhoz dörgölődző haverok zsebébe.
A nyugdíjas szövetkezetek létrehozására 2017 júliusától nyílt lehetőség, annak idején az ötletgazda Kósa Lajos azt mondta, el kell érni, hogy két éven belül legalább 800 ezer, 1 millió nyugdíjas tartozzon a szövetkezeti világhoz. Megnéztük, mennyire sikerült mozgósítani a nyugdíjasokat. A 24.hu írása.
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) tagjai is örömmel fogadnak minden fillért, ami javítja a megélhetésüket, de az egyheti ellátásnak megfelelő összeg - amelynek szétosztását ezen a héten kezdi meg a kormány - nem pótolja az utóbbi tíz évben tőlünk elvett százmilliárdokat. A teljesen rugalmatlan nyugdíjszabályok 2011-es bevezetése óta ugyanis a kormány legalább 25 százaléknyi nyugdíjemelést nem adott meg az idős embereknek, amivel a nyugdíjszerű ellátásokban részesülőkkel együtt két és félmillió magyar – 79 százalékban öregségi nyugdíjas – elszegényedéséhez járult hozzá. Miközben a többi fejlett országhoz hasonlóan a magyar társadalom is öregszik, a nyugdíjak kifizetésére 2011-ben még a GDP 11,2 százalékát fordította a kormány, 2019-ben azonban már csak 8,3 százalékát. A KSH szerint 2010-ben 26 ezer, 2019-ben pedig már majdnem 270 ezer idős ember tartozott a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe. Idén januártól az átlagos nyugdíj összege 148 450 forint, majdnem 1,4 millióan ennél kevesebb pénzből élnek, miközben növekszik a milliós ellátásban részesülők száma.
A KSH szerint a munkanélküliek becsült száma 2020 októberében 199,2 ezer fő volt , ami 30,5 ezerrel volt több, mint egy évvel korábban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint ekkor 306,1 ezer fő volt regisztrált munkanélküli , ami 66 ezres bővülést jelentett egy év alatt. Ez a szám a valóságban még nagyobb lehetett, figyelembe véve, hogy nem minden állásvesztő regisztrál a szolgálatnál.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu