Ahogy arról már korábban beszámoltunk, az Alkotmánybíróság pénteken mondta ki, hogy a 2018 telén elfogadott, dolgozói jogokat megnyomorító rabszolgatörvény, több ponton is alkotmányellenes. Ellenzéki képviselők pénteken örömmel fogadták a döntést, azonban ahogy egy munkajogász felhívta rá a figyelmet, a gyakorlatban nincs különösebb jelentősége az alkotmánybírósági határozatnak, hiszen az állásfoglalás inkább csak részletszabályozásokra fókuszált – írja a Mérce.
„Azt reméltem tavaly, hogy idén már a Városháza előtti téren tudunk helyt adni a Városligetből kiszorított május elsejei majálisnak. A munka és dolgozók ünnepén, Magyarország európai uniós csatlakozásának évfordulóján azonban még mindig megfoszt bennünket a találkozás lehetőségétől a járvány és annak kormányzati kezelése. Elvégre a majális nem focimeccs…” – írja Facebook bejegyzésében Karácsony Gergely.
Az elmúlt hónapokban 22 munkatárs távozott a Színház és Filmművészeti Egyetemről: közülük 11 ember felmondott, míg további 11 többnyire közös megegyezéssel távozott – írja Facebook-oldalán a Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Hallgatói Önkormányzata (HÖK).
Motoros védőruházati termékek szállítására írt ki közbeszerzést a Magyar Posta Zrt., nettó 362,8 millió forint keretösszeg erejéig.
Éppen fél éve kérdezgetjük a különböző hivatalos szerveket arról, ki és mi alapján határozza meg, hogy év közben emelik-e a nyugdíjakat. Erre a korrekcióra az eddigi gyakorlat alapján novemberben szoktak sort keríteni, akkor, ha év közben kiderül, hogy a januári nyugdíjemelésnél magasabb éves infláció várható. Tavaly novemberben is ez történt, így visszamenőleges nyugdíjemelést jelentettek be. Ekkor szembesültünk azzal, hogy a vonatkozó törvény nem rögzíti, ki és mi alapján határozza meg a novemberi nyugdíjemelés mértékét. Azóta próbáltuk megtudni, de a hatóságok egészen mostanáig lepöckölték a kérdéseinket. Az 24.hu cikke.
Május 4-től újraindulnak a meghosszabbított moratórium idejére felfüggesztett kilakoltatások, pedig a járványhelyzet továbbra is tart. Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa ezért a kilakoltatási moratórium további meghosszabbítását javasolja. A Mérce cikke.
A több mint egy éve világszerte százmilliók mindennapjait jelentő otthoni munkavégzésnek egyszerre érzik az előnyeit és hátrányait is a hazai dolgozók – derül ki a Randstad Workmonitor legfrissebb kutatásából. Érdekes, hogy míg nemzetközi viszonylatban az egyik legnagyobb kihívást (52%) a kollégákkal történő interakció hiánya jelenti, addig nálunk erről csak 36% számolt be problémaként, és ugyanennyi itthoni munkavállaló állította, hogy magányosnak és elszigeteltnek érzi magát. A február vége és március eleje között végzett kutatás alapján a hazai munkaerő számára elsősorban a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartása okoz gondot ebben az új normává vált rendszerben: 48%-nak jelent ez problémát, amely nemcsak jelentősen meghaladja a nemzetközi átlagot (globálisan a válaszadók alig harmada érez így), de a hazai érték egyben a legmagasabb a vizsgált munkaerőpiacok viszonylatában.
Bár a márciusi foglalkoztatási adatok javultak, két nagy társadalmi csoport érezte meg leginkább a gazdasági visszaesést a munkahelyük elveszítésével, bizonytalanná válásával: ők a kisgyereket nevelő édesanyák, és a fiatalok. A tíz fő alatti kisvállalkozásoknál is ötször nagyobb volt az állásvesztés kockázata - derül ki egy friss tanulmányból – írja a Növekedés.
Bár most éppen a felsőoktatás került fókuszba, több esetben is szinte teljes ágazatok, de legalábbis ágazatok jelentős részei csúsznak át szép lassan kormányközeli kezekbe. Ilyen például a magyar gázszolgáltatás, a bankszektor, és formálódik az állami koncessziók központosított kiszervezése is. Újabb korrupciós jelentést adott ki a TASZ és a K-Monitor. A napi.hu cikke.
A jogosultság alátámasztható akár a gyermek iskolalátogatási igazolásával is. Átmenetileg nem elérhető az Online számla tesztfelület. Az ado.hu cikke.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu