A Vöröskereszt, az Ökotárs Alapítvány és az Autonómia Alapítvány párosa, valamint a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat is jelentkezett egy-egy konzorcium részeként az EGT- és Norvég Alapok civil pénzeinek elosztására – értesült a Magyar Hang.

Úgy tűnik, hiába írt alá együttműködési megállapodást tavaly év végén a magyar kormány az EGT- és Norvég Alapot biztosító donor országokkal, a felek közötti viszony továbbra sem felhőtlen. Erre utal az is, hogy első körben nem tudtak megállapodni arról, mely szervezetekből álló konzorcium ossza majd szét a civileknek járó 10,89 millió eurót, azaz mintegy négymilliárd forintot.

A második körben május 10-éig lehetett jelentkezni a feladatra, a pályázatok elbírálása pedig – a folyamatra rálátó forrásaink szerint – akár másfél-két hónapot is igénybe vehet. A tavaly decemberben aláírt megállapodás értelmében a kérdésről egy eseti bizottság dönt, amelybe a magyar kormány és a donor országok is küldenek tagokat. Fontos szempont, hogy konszenzussal kell határozni, vagyis elvben mindkét félnek támogatnia kell a kiválasztott konzorciumot – feltehetően éppen ez okozta a gondot az első fordulóban.

Lapunk információi szerint a második kör pályázói között – más szervezetek mellett – megtalálható külön-külön konzorciumban az Ökotárs Alapítvány – Autonómia Alapítvány páros, továbbá a Vöröskereszt, valamint a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat is. Utóbbi szervezet elnöke Kövér László házelnök, a vezetőség tagjai között pedig a legutóbbi beszámoló szerint megtalálható Kuncze Gábor volt belügyminiszter, Demszky Gábor volt főpolgármester, valamint Csányi Sándor OTP-vezér is. A pályázatok elbírálásánál szempont lesz az is, hogy a konzorciumban lévő egyesületek milyen pályázatlebonyolítási tapasztalattal rendelkeznek.

Forrásaink szerint nem egyértelmű, hogy mi történik akkor, ha a második fordulóban sem sikerül megegyezni a konzorciumról. Volt olyan civil szervezeti vezető, aki szerint ebben az esetben patthelyzet áll elő, de mások inkább azt tartják valószínűnek, hogy ilyenkor a donor országok dönthetik el, ki legyen a nyertes. Várhatóan ebben az esetben is azt kommunikálják majd, hogy egyetértéssel hozták meg a döntést, így ugyanis elkerülhető lenne, hogy kellemetlen helyzetbe hozzák a kormányt.

A győztes konzorcium munkája egy több hónapos konzultációs időszakkal kezdődik majd, ennek során mérik fel, hogy a magyarországi egyesületeknek milyen támogatási programokra lenne szükségük. Az eredményekre alapozva ki kell dolgozni az eljárási dokumentumokat, és ha ezt elfogadta a donor országok titkárságaként működő Finanszírozási Iroda, szerződést kötnek a kiválasztott lebonyolítóval. Év végén, jövő év elején kezdődhet a megvalósítás. Ebben a szakaszban azonban már csak megfigyelőként lesz jelen a kormány, vagyis abba nem lesz beleszólása – elvben legalábbis –, hogy a konzorcium pályázatain melyik szervezet kap majd támogatást. A civil szervezetek tehát arra számítanak, hogy ezúttal születik majd valamilyen döntés a pénzek elosztásáért felelős konzorciumról.

Ezt támasztja alá az is, hogy a kormány már szervezi azokat a programokat, amelyek finanszírozásáról egyedül dönthet. Magyarországnak ugyanis összesen 75 milliárd forintnyi támogatás jár az EGT- és Norvég Alapokból (214,6 millió euró), a civileknek szánt részt leszámítva pedig a pénz 95 százalékáról a kormány határoz. (Innovációra, oktatási és versenyképességi programokra, társadalmi felzárkóztatásra, az alapvető szabadságjogok erősítésére, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megteremtésére lehet költeni a forrásokat.)

A kormány és a donor országok közötti megállapodásban már meg is határozták a nagyobb programpontokra fordítható keretösszegeket. A civil alaphoz hasonlóan itt is szükséges a társadalmi egyeztetés, ez a folyamat pedig lapunk információi szerint el is kezdődött. Ezek jellege azonban igen változó. Van, ahol részletesen átbeszélték a témákat és a programokat, de volt, ahol gyakorlatilag információhoz sem lehet jutni arról, milyen programra, hogyan és milyen várt eredményekkel költene a kormány. Ezekben az esetekben az egyeztetés formája is inkább arra utal, hogy kormányzat úgy gondolja: jobb lenne, ha kevésbé szólnának bele a nem kormányzati szervezetek a tervekbe.

Mi is az az EGTés Norvég Alap?

Norvégia, Izland és Liechtenstein az Európai Gazdasági Térség (EGT) részeként élvezik az Európai Unió előnyeit, ám annak nem tagjai, azaz nem is kell befizetőként részt vállalniuk a kiadásokból. Ennek kompenzálásáért jött létre az EGT- és a Norvég Alap, amelyeken keresztül a három ország közvetlen anyagi támogatást nyújt az unió azon országainak, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem nem éri el az EU 90 százalékát. A Norvég Alapból viszont csak azok a tagállamok részesülhetnek, amelyek ezen kívül annak a feltételnek is megfelelnek, hogy 2004 után csatlakoztak az unióhoz.

Az tehát, amit a köznyelvben norvég alapként emlegetnek, a valóságban két forrást jelent.

Ezekből Magyarországnak nagyjából 75 milliárd forint jut összesen, a kormányzati kiegészítéssel együtt pedig mintegy 86 milliárd forintos lesz a keret. Az összeg civileknek járó szeletéről a donor országok előírása miatt nem a kormányok dönthetnek, hanem egy pályázati úton kiválasztott, civil szervezetekből álló konzorcium. Az Orbán-kormány „sorosista veszélyre” hivatkozva nagyobb beleszólást akart a pénzek elköltésébe, ezért blokkolta a folyamatot. Emiatt a kedvezményezett országok közül egyedül Magyarországon nem indulhattak el a programok már 2014-től. A kabinet egyébként azzal indokolta a civil szervezetek elleni hadjáratot, hogy az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium – amely a norvég alap előző pályázati ciklusában felelt a civil pénzek szétosztásáért – politikai pártokhoz köthető szervezeteket támogatott. A civilek vegzálása odáig fajult, hogy a rendőrséget, a Kormányzati és Ellenőrzési Hivatalt, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is rájuk küldték, az Ökotárs Alapítványnál, partnereinél és egyes munkatársainál pedig házkutatást is tartottak. A vizsgálatok minden esetben azt állapították meg, hogy nem történt szabálysértés.

Forrás: hang.hu