Az Alkotmánybíróság nyári, elutasító határozatát figyelembe véve a Kúria ismét elvégezte Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás (a PSZ alelnökeként) beadott oktatási népszavazási kérdéseinek vizsgálatát. Mellőzte azt az általa korábban fontosnak tartott (ám az Alkotmánybíróság által kifogásolt) szempontot, miszerint „kompetens választópolgár” „érdemi diskurzusban” képes dönteni egy-egy kérdésről. A Kúria 2023. november 22-én hozott végzésében, miután részletesen elemzett két népszavazási kérdést, megállapította, hogy azok a hitelesítés időpontjában egy átlagosan tájékozott választópolgár számára is egyértelműek.
2023. november 22-én a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége az Alaptörvény 12. módosításának beterjesztését követően sajtóközleményt adott ki, amelyben kiáll amellett, hogy a kormány továbbra is biztosítsa az aktív katonák érdekképviseleti tevékenységének ellátását.
Rendkívüli ülést tartottak, miután felkerült a dokumentum a parlament honlapjára. Úgy tűnik, a HOSZ-nál nem sejtették, mire készül a kormányzat - írja a Népszava.
Karácsony Szilárd Érdekérvényesítés című új könyvének bemutatója 2023. december 8-án 10:30-12:00 között lesz a Benczúr Hotelben. A kötetet Gosztonyi Gábor, a SZEF szervezésért felelős alelnöke, Szatmári Lajos, a SZEF oktatásért és kommunikációért felelős alelnöke valamint Éber Márk Áron, az ELTE TáTk docense prezentálja. A könyv megjelenését a Szakszervezetek együttműködési Fóruma (SZEF) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) támogatta.
Közlemény a magyar közoktatás napjára
Kevés a fizetés, nincs elég védőnő az országban - erről beszélt a Független Egészségügyi Szakszervezet egyik védőnői alapszervezetének vezetője a Népszavának. A csaknem 5 ezer körzetből 650-ben helyettesként dolgozik a védőnő. A DK a belügyminisztert teszi felelőssé a kialakult helyzetért. A Belügyminisztérium Híradónk megkeresésére pontatlannak nevezte az adatokat, és azt is közölte: az idén júliusi 18 százalékos béremelés után jövő márciusban tovább nő a védőnők fizetése.
Az 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet alapján 2023. december 1. napjától a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi bruttó összege 266 800 forintra (232 000 forintról), a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 000 forintra emelkedik (296 400 forintról.
Jelen cikk célja, hogy röviden bemutassa, hogy az egyenlő bánásmód követelményének miképpen kell érvényesülnie a munkahelyeken. Továbbá arra a kérdésre keresem a választ, hogy vajon megilleti-e valamilyen speciális védelem a szakszervezeti tagokat.
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege számos esetben hatással van a társadalombiztosítási ellátásokra - írja az ado.hu.
A munkaképes korú magyar munkavállalók 10,6 százaléka dolgozott otthoni vagy hibrid munkavégzés keretében tavaly az Eurostat adatai szerint. Ez az érték kevesebb mint fele az EU 27 országa 22,4 százalékos arányának. A lemaradást tovább növelheti, hogy idén – elsősorban hatékonysági okokra hivatkozva – a munkáltatók jelentős része kezdte visszarendelni (részben vagy teljesen) irodai munkavégzésre dolgozóit. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy megfelelő keretek mellett a távmunka – annak számos egyéb előnye mellett – nem okoz hatékonysági problémákat.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu