A napjainkban tapasztalható munkaerőpiaci és demográfiai folyamatok miatt egyre több figyelmet igényel a dolgozók egészségi állapotának megőrzése, ez pedig kiemelten igaz az olyan közszolgáltatásokra, mint a személyszállítás, ahol a biztonság is kulcsfontosságú. A szakértők szerint a munka törvénykönyve szigorúan szabályozza a munkavégzés feltételeit, ám a megváltozott helyzetben egyéb intézkedésekre is szükség van. A kockázatok ugyanakkor nem egyformán vannak jelen az országban, ezek felmérésében a szakszervezetek vállalnak aktív szerepet – írja a Magyar Idők.
A MUNKAJOG JÖVŐJE – FUTURE OF THE LABOURA. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének és a Miskolci Egyetem Agrár- és Munkajogi Tanszékének rendezvénye szeptember 19-én Miskolcon.
A rendezvény részletei itt olvashatók.
Aggódnak a túlmunka mértéke miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség közlekedési tagozatának tagszervezetei, miután az ágazatban csaknem általánossá vált, hogy a járművezetőket és a forgalmi dolgozókat akár évi háromszáz óra túlmunkára kötelezik, így az emberek 12 helyett több mint 13 hónapot dolgoznak. Ez veszélyes üzem, ahol a kimerült emberek bármikor súlyos balesetet is okozhatnak.
A wmn.hu orvosszerzője, ezúttal a munkahelyi zaklatásról, „bullyingról” ír, amely az egészségügyi intézményekben sem ritka, sőt a hierarchikus, tekintélyelvű szerkezet folytán talán gyakoribb jelenség is itt, mint máshol. Dr. Máté-Horváth Nóra aneszteziológus szakorvos írása.
Versenyképességi kérdésnek tartja az oktatás és az egészségügy helyzetét is a Magyar Nemzeti Bank. Erről a jegybank Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóságának vezetője nyilatkozott.
Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara MKIK elnöke a Magyar Időknek adott interjút a kötelező bérelemek (minimálbér, garantált bérminimum) és az országos bértárgyalások szerepéről. Véleménye szerint a megváltozott munkaerőpiaci helyzet (munkaerőhiány) miatt a legkisebb kötelező keresetek és az ezeket meghatározó bértárgyalások szerepe egyre inkább csökken. Parragh László ezt a téves következtetést abból a valós tényből vonja le, hogy „… a munkaerőhiány miatt ma a vállalkozásoknak, de az államnak is a dolgozók megtartása az egyik legfontosabb szempontja, ennek pedig legfőbb eszköze a béremelés.”
Elon Musk kiégett: a Tesla-, Space-X- és Boring Company-vezér egy New York Timesnak adott interjújában nemrég arról vallott, hogy heti 120 órát is dolgozik. Ez az átlagemberre ugyan nem jellemző, az alap túlórázás viszont igen, nem beszélve azokról a gyakori esetekről, amikor az ember hazaviszi a munkáját. Vagy két munkahelye van, és amikor végez a munkával, egyből indul is dolgozni. Nem véletlen, hogy a kiégés mindenkit veszélyeztet - a Times ezért megkérdezte Anat Lechnert, a New York University Stern School of Business oktatóját, mit lehet tenni azért, hogy elkerüljük a mentális kimerülést a munkahelyen – írja az mfor.hu.
Félő, hogy a diákok a nemzeti alaptanterv módosítása után a biológia, a kémia és a fizika helyett bevezetendő természettudományok tantárgy oktatása során nem szereznek kellő alapismereteket ahhoz, hogy később valamilyen szakirányú képzésben vegyenek részt. Ennek az lehet a következménye, hogy például a vegyipari vagy mezőgazdasági szakképzés során az oktatást az alapoktól kell elkezdeni, ami felesleges többletterhet ró a tanárokra és a diákokra egyaránt.
2017. szeptember 1-jén indult az a GINOP projekt (ginop-5.3.4-16-2016-00011), amely a dél-alföldi, az észak-magyarországi és a közép-dunántúli régióban, négy – az oktatási ágazatban érintett – érdekképviseleti szervezet közreműködésével valósult meg. A projekt célja az oktatásban dolgozók testi és mentális egészségének megőrzése és fejlesztése volt célzott tájékoztatás és prevenció által. A projekt záró sajtótájékoztatóján dr. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke, Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke, valamint Nagy Viktória, a projekt Észak-Magyarország Régió koordinátora tartott beszámolót a megvalósításról.
Tájékoztatást kérve, a vagyonkezelésért felelős Bártfai-Mager Andrea miniszterhez fordult a zalai közlekedési szakszervezet.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu