A nyugdíjas szövetkezetek létrehozására 2017 júliusától nyílt lehetőség, annak idején az ötletgazda Kósa Lajos azt mondta, el kell érni, hogy két éven belül legalább 800 ezer, 1 millió nyugdíjas tartozzon a szövetkezeti világhoz. Megnéztük, mennyire sikerült mozgósítani a nyugdíjasokat. A 24.hu írása.
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) tagjai is örömmel fogadnak minden fillért, ami javítja a megélhetésüket, de az egyheti ellátásnak megfelelő összeg - amelynek szétosztását ezen a héten kezdi meg a kormány - nem pótolja az utóbbi tíz évben tőlünk elvett százmilliárdokat. A teljesen rugalmatlan nyugdíjszabályok 2011-es bevezetése óta ugyanis a kormány legalább 25 százaléknyi nyugdíjemelést nem adott meg az idős embereknek, amivel a nyugdíjszerű ellátásokban részesülőkkel együtt két és félmillió magyar – 79 százalékban öregségi nyugdíjas – elszegényedéséhez járult hozzá. Miközben a többi fejlett országhoz hasonlóan a magyar társadalom is öregszik, a nyugdíjak kifizetésére 2011-ben még a GDP 11,2 százalékát fordította a kormány, 2019-ben azonban már csak 8,3 százalékát. A KSH szerint 2010-ben 26 ezer, 2019-ben pedig már majdnem 270 ezer idős ember tartozott a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe. Idén januártól az átlagos nyugdíj összege 148 450 forint, majdnem 1,4 millióan ennél kevesebb pénzből élnek, miközben növekszik a milliós ellátásban részesülők száma.
A KSH szerint a munkanélküliek becsült száma 2020 októberében 199,2 ezer fő volt , ami 30,5 ezerrel volt több, mint egy évvel korábban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint ekkor 306,1 ezer fő volt regisztrált munkanélküli , ami 66 ezres bővülést jelentett egy év alatt. Ez a szám a valóságban még nagyobb lehetett, figyelembe véve, hogy nem minden állásvesztő regisztrál a szolgálatnál.
A júliusi és szeptemberi adatokhoz képest az év végére jelentősen nőtt a távmunkában dolgozók aránya Magyarországon. A GKI Zrt. 1000 fős, reprezentatív felmérése szerint decemberben a munkavállalók 16 százaléka dolgozott ilyen formában – írja a 444.hu.
Nem tudják eldönteni a szakszervezetek, hogy cinikusan gúnyolódott vagy nagyon vicces kedvében volt a miniszterelnök tegnap az MKIK évadnyitó ünnepségén, amikor azt mondta, „amilyen a magyar munkások öntudta, olyan az ország tartása" – reagált az elhangzottakra a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ közleményben leszögezte: hiába a látszólag behízelgő megjegyzés, a „munkások" nem bocsátják meg a kormánynak, hogy a munkáltatóknak kiszolgáltatta, s megfosztotta őket a jogaiktól és munkanélküliek tömegeit hagyta magára a legnagyobb bajban, a járvány idején is. A MASZSZ elvárja, a miniszterelnök ne hangzatos kampánymondatokkal, hanem tettekkel bizonyítsa be, valóban tiszteli a kemény munkát végző embereket.
A városvezetőnek nem tetszik, hogy a tömeges oltásból kihagynák az önkormányzatokat – írja a Népszava.
Bár a 2020 tavaszán beköszöntő bizonytalanságot nyáron egy kis fellélegzés követte, a jelenlegi helyzet kísértetiesen hasonló a tavalyihoz azokon a hazai munkahelyeken, ahol a járványhelyzet miatt különleges intézkedéseket - távolságtartás, távmunka - vezettek be. A napi.hu cikke.
A szakszervezethez való csatlakozás és a kollektív tárgyalásokhoz való jog alapvető emberi jog, amelyek a számos európai és nemzetközi emberi jogi eszközök között kerülnek elismerésre. A szakszervezetek elleni támadások azonban egyre gyakoribbak Európában. Az elmúlt évben a helyzet rosszabbá vált, több országból jelentették a szakszervezeti jogok megsértését, áldozattá válását és a diszkriminációt.
Derűlátás és pesszimizmus is felfedezhető a fiataloknál – derül ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a dolgozó 19-29 évesek munkaerőpiaci helyzetét vizsgálta. Az érintettek 69 százaléka érezte stabilnak a munkahelyét a múlt év végén, szemben a három hónappal korábbi alig több mint 40 százalékos aránnyal. Nagyon kevesen mondták azt, hogy a járvány miatt kialakult helyzetben könnyű lenne állást találni. Ugyanakkor rekord is született, a dolgozó fiatalok majdnem fele – 48 százaléka – érezte megbecsültnek magát a munkahelyén, hasonlóan jó eredményre a felmérés 8 éves történetében sosem volt példa – írja a Világgazdaság.
Az Európai Bizottság ma további 304 millió eurót (kb. 108 000 millió forintot) folyósított Magyarországnak a SURE (szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz) forrásaiból.
© 2025 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu