Évente több tucat – 60-80 - ember hal meg munkahelyi balesetben. Ezért nagyrészt a kormány a felelős, mert „lyukas" a hatósági munkavédelmi ellenőrzési rendszer – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja – április 28-a – alkalmából. A MASZSZ gyertyagyújtással és a munkahelyi balesetek áldozatainak emelt csepeli emlékmű megkoszorúzásával emlékezik meg a munkavégzés közben elhunytakról.
A jelenleginél lényegesen hatékonyabb módszerre lenne szükség a munkavédelmi előírások betartatásához, hiszen ezerszámra vannak olyan munkahelyek, ahová egyszer sem jutnak el a munkavédelmi ellenőrök. Így nem csoda, ám végtelenül szomorú és teljességgel elfogadhatatlan, hogy részben a rendszer lazasága miatt is évente még mindig több tucat munkavállaló esik áldozatul, vagy szenved el gyakran végleges csonkolással járó súlyos balesetet – írta közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Igaz, a tavalyihoz képest idén némileg javult a helyzet, de ne felejtsük el, hogy sokan home office-ba kényszerültek – hívta fel a figyelmet Kordás László elnök. A KSH friss adatai szerint a munkavállalók 17 százaléka, összesen 760 ezer ember otthonról dolgozik. Ennek hatására viszont, a biztosítók nyilvántartása szerint drasztikusan megugrott az otthoni balesetek száma. Az elmúlt év, a pandémiás helyzet új megvilágításba helyezi a munkavégzéssel kapcsolatos megbetegedéseket és azok megelőzését, a foglalkozás-egészségügy, a közegészségügy egységben kezelésének fontosságát.
A MASZSZ elnöke elismeri: a veszélyes, nehéz fizikai munkákat nem lehet „haza vinni", ám jól képzett szakmunkásokkal – akik a munkavédelmi eszközök használatához is értenek – számtalan súlyos balesetet meg lehetne előzni, életeket lehetne megmenteni, s akkor egyre kevesebb áldozatért kellene gyertyát gyújtani a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapján. Jól képzett szakemberből azonban a szakmunkásképzés szétverése óta egyre kevesebb van, így a munkavédelmi előírások megértetése és betartatása is egyre nehezebb. Ez azonban nem mentség arra, hogy tavaly is 64 ember hunyt el munkavégzés közbeni baleset következtében. Tapasztalatok szerint azonban nem csak a kormányzati intézkedések, hanem a munkáltatói és a munkavállalói gyakorlat és szemlélet is jelentős változtatást igényel, hogy közös munkával javítsunk a munkavédelmi helyzeten. A szakszervezeti szövetség elvárja, hogy a kormány megfelelő módszerekkel és eszközökkel ösztönözze, és ha kell, kényszerítse a munkáltatókat olyan korszerű, hatékony munkavédelmi gyakorlatra, amelyek garantálják a munkavállalók egészséges és biztonságos foglalkoztatását.
Kordás László megjegyzi: a szakszervezetek követelik, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzéshez való jog minden országban – hazánkban is – tartozzon az alapvető munkavállalói jogok közé és ezt nemzetközi egyezmény rögzítse. Nem lehet kétséges, hogy ezt a magyar munkáltatóknak és a kormánynak is támogatnia kell.
A szakszervezetek a járványügyi szabályok betartásával ezen a napon - mint minden évben – a munkabalesetben elhunytak számára állított csepeli emlékműnél gyertyagyújtással és koszorúkkal emlékeznek az elhunytakra, s idén a Covid-19 járvány áldozataira is.
