Sorra érkeznek a beszámolók az egészségügy vészesen leterhelt helyzetéről, azonban évek óta hiányzik a statisztikai eszköz, amely mindezt kézzel foghatóvá tenné. A Portfolio kiderítette, hogy miért nem látszik az adatokban, hogy a dolgozók száma  egyre fogyatkozik. Bizonyos kérdések azonban továbbra is megválaszolatlanok. A Mérce írása.

A Mércén is sokszor írtunk már arról, hogy mennyire nagy terhelésnek vannak kitéve az egészségügyi dolgozók. Tavaly márciusban lépett életbe az új egészségügyi szolgálati jogviszony, amelynek nyomán ugyan emelkedett a dolgozók bére, súlyos új terheket kaptak. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) jelezte, hogy az új jogviszony miatt egyre nő az elégedetlenség az orvosok körében.

A MOK korábban súlyos problémaként említette, hogy az orvosok igazságtalanságnak érzik, hogy az ügyeletben és túlmunkában töltött idő díjazása kevesebb, mint a normál munkaidőben töltött munkavégzés. A kamara decemberben felhívta a figyelmet, hogy a kórházak csak az orvosok önkéntes munkája árán képesek működni.

A Független Egészségügyi Szakszervezetnek (FESZ) decemberben lehetősége adódott egyeztetésre az EMMI egészségügyért felelős helyettes államtitkárával a bérezéssel kapcsolatban. A tárgyaláson kiderült, hogy a minisztérium elismeri a problémát, azonban javaslatai a Pénzügyminisztériumról rendre lepattantak forráshiányra hivatkozva.

Korábban beszámoltunk arról is, hogy januártól nem vonatkozik a munkavédelmi törvény az egészségügyi dolgozókra, így gyakorlatilag „megszűnt a munkavédelem az egészségügyben”, figyelmeztetett korábban a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ).

Az egészségügyi dolgozóknál láthatóan egyre fogy a türelem, és ez már a számokban is látszik.

Krízisben az egészségügyi ellátás

A héten az RTL Klub arról számolt be, hogy az elmúlt évben 28 600 dolgozóval fogyatkozott a szociális és egészségügyi területen foglalkoztatottak száma. A csatorna beszámolójában a FESZ elnöke, dr. Soós Adrianna felhívta a figyelmet, hogy amikor a betegek az ellátás színvonalát kifogásolják, az nem a dolgozók munkamorálja miatt vanj, hanem a munkaerőhiány súlyos ellátási gondokat okoz, ami a halálozási számokban is nyomot hagy.

A többször jelzett problémák ellenére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számaiban nem tükröződik a súlyos munkaerőhiány. A hivatal által publikált havi bontásban tavaly novemberben 127 400 ember dolgozott az egészségügyben, ami 4 400 fővel magasabb, mint az azt megelőző év számai.

A gazdasági portál beszámolója alapján a különböző mérési módszertanok miatt  különböznek jelentősena hivatal által közzétett számok. Kiderült, hogy a tavalyi évben 7 ezer fős teljes foglalkoztatotti létszámcsökkenés jellemezte a humán–egészségügyet. A portál által megszerzett adatok szerint a tavalyi év második felében jelentősen felgyorsulhatott az egészségügyben dolgozók számának csökkenése, azonban ezek a számok a következő hónapok során lesznek majd láthatóak a KSH adatközlésében.

A számokból kiolvasható az állami és a magánegészségügy közötti áramlás. Pedig a kedvezőbb feltételek és jobb fizetés jelentős emberi forrásokat von el az állami egészségügytől, ami tovább súlyosbítja az ágazatban kialakult krízist.

Forrás: Mérce