Mégsem kell a nyári szabadságolások alatt felmérniük az intézményvezetőknek, osztályfőnököknek, hogy iskoláikban mennyi diák igényelne koronavírus elleni védőoltást az augusztus 30-31-re tervezett oltási napokon - értesült a Népszava. Az iskoláknak kiküldött - és lapunkhoz is eljutott - újabb levél szerint a korábbi utasítás tárgytalannak tekintendő, a felmérésre egy későbbi időpontban fog sor kerülni.

Idén áprilisában, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 440 600 forint volt; de közfoglalkoztatottak nélkül számolva már eléri a 451 800 forintot. A nettó átlagkereset pedig, kedvezmények nélkül 293 000 forint, míg a kedvezményeket is figyelembe véve 301 800 forintra rúg – eleveníti fel a KSH adatait a Pénzcentrum, amely azt nézte meg, mennyi pénzből élnek az emberek az ország legszegényebb járásaiban.

A gyári munka valószínűleg egyre inkább a színjátékhoz fog hasonlítani a közeljövőben, legalábbis ami az emberek által elvégzett feladatokat illeti. A legújabb robotok ugyanis a munkások megfigyeléséből tanulnak, és amint összegyűjtötték a műveletsorok reprodukálásához szükséges adatokat, ki is váltják az emberi munkaerőt. Persze egyelőre csak ritkán alkalmaznak ilyen fejlett mesterséges intelligenciát az üzemekben, de a technológia terjedőben van, és mindinkább átalakítja a gyári dolgozókkal szembeni elvárásokat. A g7.hu írása.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lehetővé tenné, hogy a munkaadók dönthessék el, hogy bizonyos munkakörökben kötelezővé teszik-e a koronavírus elleni védőoltást. Kordás László szerint viszont a felvetés egy nem létező feszültséget akarna megoldani, és közben újabb konfliktusokat szülne. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke már kérte a kormány álláspontját az ügyben, de egyelőre nem kapott választ.

Bő egy hét alatt, augusztus 5-ig fel kell mérniük, hány fő igényelné az oltás felvételét – olvasható a Népszavában.

A fenntartható fejlődést sokféleképp lehet értelmezni, de a legszélesebb körben használt definícióját az ENSZ környezetvédelmi és fejlődési bizottságának 1987-as zárójelentésében, a Közös jövőnk című dokumentumban írták le. Eszerint a fenntartható fejlődés az a fejlődési mód, amely a jelen szükségleteit úgy elégíti ki, hogy közben nem veszélyezteti a jövő generációk szükségleteinek kielégítését. Ezt a bizottság ugyan egy erőteljes gazdasági növekedésen keresztül képzelte el, de már ebben a tervben megjelent az a szemléletmód, miszerint „a növekedést tartalmában kell megváltoztatni, kevésbé anyag- és energiaigényessé kell formálni úgy, hogy hatása igazságosabban érvényesüljön.”

Továbbra is alacsony az egyetemet végzett fiatalok aránya Magyarországon, pedig a munkaerőpiacon is előny a felsőfokú végzettség – írja a Népszava.

Korunkban, amelyeket a 4. ipari forradalom korának is neveznek, döntő versenyképességi feltétellé lép elő a felkészült, állandó tanulásra képes és hajlandó munkavállaló, akinek munkáját korszerű menedzsment módszerekkel szervezik és irányítják – írja a Világgazdaságon Csath Magdolna.

 Jóval kevesebbet dolgoztak a munkavállalók a járvány évében az előző évhez képest az Európai Unióban. A tagországokat nagyon eltérő módon érintette a munkaórák csökkenése. Volt állam, ahol ez a szám csupán néhány százalékkal esett vissza, egyes nemzetek dolgozói viszont a munkával töltött idő 10-20 százalékát is megspórolták. Hazánkban a munkaórák számának csökkenése magas, de az uniós átlagnál csekélyebb mértékű volt.

A hibrid munkakörnyezet több érzékenységet és rugalmasságot kíván meg a vezetőktől – írja a Világgazdaság.