Rugalmasabbá kellene tenni a jogi kereteket a szakemberek szerint ahhoz, hogy a felsőoktatási képzések gyorsabban tudjanak reagálni a munkaerőpiaci igényekre – írja a Világgazdaság.

A fővárosban és Pécsett indult a legtöbb új képzés az idén a felsőoktatásban: a legtöbb új szakot a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen választhatták a felvételizők – válaszolta a VG megkeresésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). 

A 2021. évi általános eljárásban hat új szak is indult – ezek között névváltozás során létrejöttek is vannak. Ilyen az állattenyésztő mérnöki, a rendészeti, az ápolás és betegellátás, az interdiszciplináris családtudomány, a kiterjesztett hatáskörű ápoló, valamint a rekreáció és életmód is – írta a szaktárca.

Nem könnyű ma új szakot indítani a felsőoktatásban – jelezték lapunknak küldött válaszaikban az egyetemek. 

Egy-egy szak körülbelül egy év alatt kap akkreditációt és indítási engedélyt 

– mondta Jancsik András, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) oktatási rektorhelyettese a VG-nek. 

Hozzátette, ha viszont olyan szakot szeretnének indítani, amely még nem létezik Magyarországon, vagyis nincs megnevezve a vonatkozó kormányrendeletben, akkor két-három évig is tarthat az eljárás. Ez túl hosszú idő, pláne, hogy az új szakokon végzett hallgatók csak évek múlva jelennek meg a munkaerőpiacon. 

Az igényekre való gyorsabb reagáláshoz szükség lenne a jogi keretek rugalmasabbá tételére 

– tette hozzá az oktatási rektorhelyettes. 

Ugyanezt erősítette meg egyébként az ITM is, alapképzés, mesterképzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén egy új szak bekerülésére megközelítőleg két év, doktori képzés esetén mintegy tíz hónap, szakirányú továbbképzés esetén pedig körülbelül négy hónap átfutási idő szükséges. 

Az Állatorvostudományi Egyetemen (ÁTE) például hamarosan újraindítják a kutató zoológus szakot, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatását már elnyerte a szaklétesítés folyamata – mondta Sótonyi Péter, az ÁTE rektora lapunknak. 

Kiemelte, a modellváltással létrejött Marek József Alapítvány kuratóriuma a munkaerőpiaci folyamatokra reagálva a mintegy 135-ös magyar nyelvű felvételi létszám mellett még 15 hallgatónak ajánlott fel ösztöndíjat idén szeptembertől, akik diplomaszerzés után a haszonállat-gyógyászatban és az élelmiszerlánc-biztonság területén szeretnének dolgozni. 

Lehet, hogy a pandémiának is köszönhető, de több felsőoktatási intézmény jelezte: az egészségügy területén is bővítenek. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) lapunknak küldött válaszaiban kiemelte: egészségügyi mérnöki mesterképzést és gyógypedagógiai alapképzést is indítanak, emellett intermédia-művészi osztatlan képzés, vagy a szakirányúak közül homlokzattervező szakmérnöki és business coach képzés is indul. 

Várakozással tekintenek a 2022-ben megkezdődő angol nyelvű biotechnológiai alapképzésre és a radiográfiai mesterképzésre is. Egyébként a PTE-n 2018–2021 között összesen 153 új képzést regisztráltak.

A Széchenyi István Egyetem is indít újszerű szakokat egészségtudományi területen. Például nóvum lesz szeptembertől Győrben az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak védőnői szakiránya, az agrárterületen az állattenyésztő mérnöki alapképzési szak, a művészeti képzésen belül pedig a dizájnnal foglalkozó alap- és mesterképzési szakok jelentenek újdonságot – írták a VG-nek. 

Kiemelték, az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak órái a harmadik legnépesebbek lesznek az egészség- és sporttudományi kar képzései közül, a dizájnképzések népszerűségét pedig jól mutatja, hogy 2021-ben 45 hallgató kezdheti meg tanulmányait ezen a területen, míg a művészeti kar más szakjaira összesen százan nyertek felvételt.

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) a jövőben több új, piaci igényekre reflektáló alap- és mesterszak indítását tervezi, többek között – nyugat-európai mintára – egyéves mesterszakok indítását is – írták lapunknak. Kiemelték, a legnagyobb változás a gazdálkodási és menedzsment integrált üzleti alapszakon történt, amely most ősztől indul el, megújult formában. 

Ez a szak modern üzleti alapszakká alakult át, ide integrálódtak a korábbi kereskedelem és marketing, turizmus-vendéglátás, emberi erőforrások és vidékfejlesztési agrármérnök alapszakok. A megújult szak nagy előnye, hogy a felvételizők ráérnek a képzés utolsó évében meghozni a döntést arról, hogy mire specializálódjanak. 

A Miskolci Egyetem 2021-ben a művészeti képzések felé is nyit, összesen 19 új képzési formát hirdetett meg, ezek között robbanásvédelmi szakembereket képző és jogpszichológiai szakjogászkurzus is indul. Kiemelték, 2020-ban 21, 2019-ben 31 új lehetőség közül választhattak a hallgatók. 

Az új kurzusokra felvettek száma változó, de például a két éve indult gyógypedagógiai képzés iránt hatalmas volt az érdeklődés. Az idén ősztől többek között a Bartók Béla zeneművészeti kart akkreditálták újként, Kazincbarcikán pedig kihelyezett képzés keretében vegyészmérnöki szak indul – válaszolta lapunknak az észak-magyarországi felsőoktatási intézmény.

Forrás: Világgazdaság