Ez megint egy olyan tanévkezdet lesz, hogy nem tudjuk, épp milyen lesz az aktuális járványhelyzet. Az állam egyelőre tantermi oktatásra készül, arra való hivatkozással, hogy a pedagógusok 80 százaléka be van oltva, és a diákok jelentős része is oltott már. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint viszont, ha ismét digitálisan kellene oktatni, az államnak jelentős tartozást kellene törlesztenie, hiszen a digitális tananyagok nincsenek megfelelő mennyiségben feltöltve, az új tankönyvekhez pedig nem készültek el a digitális tananyagok. A diákok augusztus végi oltását is késői időpontnak tartja, mert tanévkezdésre nem tud kialakulni védettségük. Úgy gondolja, mindezek ellenére, a rutinos intézményvezetők készülnek arra, hogy olyan órarendet és tantárgyfelosztást készítsenek, amibe belefér az online oktatás is, ha ismét vészhelyzet lenne – írja a HírKlikk.

Nem tudjuk, mi lesz a járvánnyal, hogy lesz-e digitális oktatás. Föl tudnak készülni az iskolák egyszerre a digitális és a tantermi oktatásra is?

Az iskolák tulajdonképpen már fölkészültek azzal, hogy a Krétán a távoktatás, az online oktatás is elérhető, ezzel nincs gond.

Akkor mivel van?

Az állammal, a fenntartóval van gond, amely nem végezte el a feladatát. Egyrészt a digitális tananyagok nincsenek megfelelő mennyiségben feltöltve, az új tankönyvekhez pedig nem készültek el a digitális tananyagok. Ez nagyon komoly tartozása az államnak . A másik, hogy az állam jelenleg jelenléti oktatásra készül, ez ügyben – nagy valószínűséggel – ameddig lehet, feszíteni fogják a húrt, már csak azért is mivel a pedagógusok több mint 80 százaléka be van oltva, és 70 százalékuk már a második oltást is megkapta. A legmagasabb átoltottsággal rendelkező munkavállalói réteg egyike a pedagógusoké, amiben feltehetően benne van az is, hogy megijedtek a kollégák, hiszen 100-140 munkatársat, barátot veszített a koronavírus-járvány miatt a szakma.

A kormány részéről még nem történt olyan intézkedés, amely arra utalna, hogy felkészülnek a digitális oktatásra, de úgy gondolom, hogy az intézményvezetők már rutinosabbak, olyan órarendet és tantárgyfelosztást készítenek, hogy abba beleférjen az online oktatás is, ha ismét vészhelyzet lenne.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nagy probléma az is, hogy a rendszer még mindig nem képes a hibridoktatás bevezetésére, ennek az elve még nincs kidolgozva megfelelően. Megítélésünk szerint, ez a forma is nagyon kellene.

Kinek kellene ezt kidolgozni?

A fenntartónak kell ehhez a feltételeket megteremtenie és utasítást adnia az intézményvezetőknek.

Az iskolakezdésre viszont a gyerekeket is beoltják…

Sajnos, jelentős részüket csak augusztus 30-31-én oltják be az iskolákban, vagy az oltópontokon. Viszont a védettségük kialakulásához nyolc hét kell, ez pedig már október vége. Akkorra pedig a járvány első nagyobb hullámát, annak tetőzését prognosztizálják a járványügyi szakemberek. Vagyis augusztus vége már késői időpont az oltásra, ha biztonságban akarjuk tudni a gyerekeket.

Mi az, ami még gondot okozhat, és a fenntartókra tartozik?

Azt gondolom, hogy fertőtlenítőszerből ismét lesz elég az iskolákban, de nem lesz annyi takarítónő, hogy a fertőtlenítéseket mindenhol el tudják végezni. Az asztalokat minden óra után, a WC-ket, mosdókat minden szünet után takarítani kellene. Nagyon sok helyen azonban kiszervezték az iskolai takarítást cégeknek, és azok szerződésében nincs benne, hogy a takarítónők a folyamatos fertőtlenítéssel megnövekedett feladatokat ellássák. A másik fontos elem, hogy eddig nem volt megfelelő kontakt-kutatás az iskolákban, óvodákban, ennek a rendszerét is ki kellene dolgozni.

Történt-e valami azon a téren, hogy a digitális oktatás mindenhová odaérjen, ha történetesen szükség lenne rá…

A hátrányos helyzetű térségekben továbbra sincs internetelérés. Ez nem az oktatás bűne, hanem a kormányé. Nevezetesen az, hogy az országnak nincs teljes internet-lefedettsége. Eszközöket még lehet, hogy tudnának adni a gyerekeknek, de internet-hozzáférés nincs. Ráadásul az ország keleti és déli részében a mobilinternet szolgáltatás is akadozik. A román határ mellett már nem magyar, hanem román szolgáltató érhető el.

Eszközeik egyébként lennének?

A 2019-es kompetenciamérés alapján az intézményvezetők öt évnél idősebb gépparkról számoltak be (45 százalék). Természetesen azóta némileg változott a helyzet, de az öt év, az már nagyon komolyan elöregedett gépparkot jelent. Hogy azóta mennyit tudott a kormány ehhez hozzátenni, azt nem tudom.

Forrás: hirklikk.hu