A munka törvénykönyvének módosítására van szükség ahhoz, hogy az apáknak járó szabadság az Európai Unió irányelve értelmében a jelenlegi ötről tíz napra nőjön. A VG információi szerint a jogharmonizációra az őszi parlamenti ülésszakban kerül sor, a módosítást az Országgyűlésnek is meg kell szavaznia. Úgy tudjuk, az uniós irányelv átültetése több tagállamban is csúszik. A Technológiai és Ipari Minisztérium kérdésünkre jelezte: az irányelv átültetésével kapcsolatos előkészítő munka jelenleg is zajlik.

Várhatóan jövő januártól emelkedhet a jelenlegi ötről tíz napra az apáknak a gyermekük születése után járó úgynevezett apaszabadság. A több pótszabadságot az Európai Unió 2019-ben elfogadott irányelve teszi lehetővé, a tagállamoknak 2022 augusztusáig kellett átültetniük a vonatkozó irányelvet.

A jogharmonizáció ugyanakkor hazánkban és más tagállamokban is késik – jelezték a VG megkeresésére az érdekképviseletek. Ennek oka eltérő, részben a jogharmonizációs normaszöveg elfogadása, részben a nyári szabadságok és a törvénykezési szünetek miatt fordul elő a késlekedés.

A VG kérdésére a Technológiai és Ipari Minisztérium kiemelte: 

A kormány intézkedéseivel a magyar családok érdekeit kívánja szolgálni, a megtett lépéseknek elő kell segíteniük, hogy a szülők a lehető legjobb körülmények között nevelhessék fel gyermekeiket. A munka és magánélet egyensúlyáról szóló irányelv átültetésével kapcsolatos kodifikációs előkészítő munka, ahogy más tagállamokban, úgy Magyarországon is jelenleg zajlik.

Jövő januártól jöhet a hosszabb szabadság

Az Országgyűlés honlapján hozzáférhető törvényalkotási program szerint novemberben kerülhet a parlament elé A munka törvénykönyvének (Mt.) jogharmonizációs módosítása a hosszabb apaszabadságot is tartalmazó 2019/1158-as uniós irányelv alapján. Az eljárásrend szerint a szavazásra decemberben kerülhet sor, így várhatóan 2023. januártól lép életbe az új szabályozás.

Az uniós irányelv értelmében a tagállamok feladata meghatározni, hogy az apasági szabadság egy részét igénybe lehet-e venni már a gyermek születése előtt, vagy csak a gyermek megszületését követően, illetve azt, hogy milyen módon élhetnek az édesapák a lehetőséggel.

Sok múlik a munkáltatókon

Noha az irányelvet már augusztus 2-ig át kellett volna ültetni a nemzeti jogrendbe, a munkáltatók csak egyéni mérlegelés alapján dönthetnek a több pótszabadság kiadása mellett.

A foglalkoztatóknak ugyanis a magyar szabályokhoz kell alkalmazkodniuk, így hiába az uniós irányelv, A munka törvénykönyvének módosításáig továbbra is az ötnapos pótszabadság illeti meg az édesapákat.

Ettől függetlenül a foglalkoztatók eltérhetnek a szabályoktól, ám erre nincs sok esély, mivel fizetett szabadságról van szó.

Nem tesz különbséget az irányelv

Az irányelv szerint az apáknak járó szabadnapot minden édesapának ki kell adni, függetlenül attól, hogy az adott munkahelyen mióta áll fenn a munkaviszony. 

A pótszabadság nem függhet a családi állapottól sem, vagyis nem feltétele, hogy a szülők össze legyenek házasodva.

A rugalmasságról is a magyar szabályozás dönt majd, vagyis arról, hogy milyen határidővel adható ki a tíz nap a gyermek megszületését követően. Az Mt. jelenlegi szabályozása szerint a gyermek születését követően rugalmasan, de legkésőbb a születéstől számított második hónap végéig kell kiadni az apaszabadságot – tájékoztatott az Ecovis Hungary Legal.

Abban az estben, ha ikergyermekek születnek, az ötnapos szabadság helyett hét nap jár az édesapáknak.

Szükség van a hosszabb apaszabadságra

Egy korábbi felmérésből az derül ki, hogy az apák jelenlétének fontossága megkérdőjelezhetetlen, különösen a gyermek születése utáni hetekben. A közös gondoskodásnak nemcsak az édesanya, de az apa és az újszülött számára is kiemelkedő szerepe van a család lelki és pszichés fejlődése szempontjából, és az édesapa hasznos támaszt nyújthat az édesanyának az újszülött és a háztartás körüli teendőkben a szülést követő első időszakban. A P&G májusi felmérése szerint 

a férfiak körülbelül kétharmada, 63 százalékuk tudatában van annak, hogy az édesapáknak is jár szabadság gyermek születése esetén, ám a válaszadók mindössze 16 százaléka vette ezt igénybe.

Nagy az egyetértés a nemek között abban, hogy valós szükség van erre, és a megkérdezettek kétharmada szerint növelni kellene a törvényi minimumként járó öt munkanapot. A 30–39 éves korosztály körében ez az arány még magasabb: a válaszadók 71 százaléka szerint kevés az öt munkanap. 

Munkahelyválasztásnál a férfiak közel egynegyede – 23 százaléka – számára fontos szempont, hogy az adott munkahely hány szabadnapot tesz lehetővé az édesapáknak a gyermek születése esetén.

A képviseletek is sürgetik a módosítást

Várhatóan heteken belül sor kerül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésére, amelynek napirendjén szerepel az uniós irányelv átültetésére vonatkozó normaszöveg megtárgyalása is.

A munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek emellett várhatóan megegyeznek az őszi minimálbér-tárgyalásokat megalapozó eljárásrendről is. Korábban a VG beszámolt róla, hogy a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége közös javaslatot terjesztett a testület elé, amelynek célja, hogy kiszámíthatóbb keretek között állapodjanak meg a felek a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum összegéről.

Forrás: Világgazdaság