Jelentősen lelassult a foglalkoztatás növekedése az elmúlt időszakban, miközben a munkanélküliségi ráta sem csökken már. A téli gyengébb adatokat akár szezonális hatások is magyarázhatnák, azonban éves alapon sem láthatunk már szép növekedéseket – írja a Portfolio.

Közel 150 ezer magyar dolgozott távmunkában 2018-ban a KSH most publikált tanulmánya szerint. Az otthoni munkavégzés jellemzően szellemi foglalkoztatás esetén lehetséges, leginkább a 35-40 évesekre jellemző, és ami sokaknak csábító lehet: nagyrészt nem a munkaidőt, hanem az eredményt figyelik a munkáltatók. A portfolio.hu cikke.

A család, munka, karrier háromszög néha fekete lyuknak tűnik a tudományos területen tevékenykedő nők számára, de a helyzet nem megoldhatatlan. Ez a gondolat hívta életre Nők a tudományban címmel azt az eseménysorozatot, amely során Pécsett rendezték meg az első olyan konferenciát Magyarországon, ahol kutató nők tudtak egymással olyan témákról beszélni, amely az életpályájukat érinti. De milyen lehetőségei vannak egy nőnek a reáltudományok műveléséhez? Milyen a nők foglalkoztatása a technológia világában? Hogyan lehet a fiatalabb generációk lányainak meghozni kedvét egy olyan pályához, amelyről idáig keveset tudtak? A HelloVidék most ezekre a kérdésekre kereste a választ.

A munkaerő-kölcsönzés a legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási forma. Míg tipikus munkaviszony esetén egy munkáltatónál könnyen utcára kerülhet valaki, a munkaerő-kölcsönzésnél 50-100 partner jelent megoldást szakmán belül vagy új területen, versenyképes fizetésért történő továbbfoglalkoztatásra – hívta fel a figyelmet a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ).

2017-ben indult útjára az ETHOS nevű H2020-as európai kutatási projekt, amelyet egy hat egyetemből álló konzorcium gondoz. A kutatási projekt célja volt, hogy megpróbálja definiálni, mit is jelent a társadalmi igazságosság Európában a 2010-es évek végén. Az ETHOS nem egy időtlen, utópikus világ leírására törekedett, hanem az igazságosság fogalmának az európai emberek mai problémáira reflektáló értelmezésére. A kutatás fő megközelítéseit, módszertanát, valamint az állampolgárság körüli igazságtalanságokat előző cikkünkben részleteztük. Az alábbi írás a projekt munkaerőpiacra vonatkozó megállapításait mutatja be – olvasható a qubit.hu-n.

A magyar társadalom kettős elvárást támaszt a kisgyermekes édesanyák felé. Egyfelől fontos, hogy a közösség hasznos tagjaiként kamatoztassák képességeiket a munkaerőpiacon és hozzájáruljanak a család anyagi biztonságához, másfelől nem tartják őket teljes értékű munkaerőnek és nagy mértékben szükség van rájuk otthon is, hogy gondoskodjanak gyermekeik neveléséről. Az egymásnak ellentmondó elvárásokra egy hazai reprezentatív felmérés világított rá, amelyet az UNICEF az Indotek Group támogatásával végzett el – írja a Piac és Profit.

Sikerült megállapodni a szakszervezetekkel, így nemcsak, hogy az idei év végéig eltolták a leépítéseket, de béremelést is kapnak a dolgozók – írja a HVG.

A napokban kezdték el a hazai mozik vetíteni Ken Loach Sorry, we missed you (Sajnáljuk, nem találtuk otthon) című filmjét, ami húsbavágóan mutatja be a brit szolgáltatói-munkásosztályt sújtó dolgozói szegénység mindennapjait. A Mérce cikke.

A szakszervezetek szerint az elmaradt kormányzati támogatás miatt rövidesen megszűnhet az egyes kocsis árufuvarozás és több ezer munkahely – írja a Népszava.

Az év első hónapjai továbbra is az álláskeresések időszaka: kíváncsiak voltunk, vajon a karrieroldalak érzik-e a mozgolódást, aktívabbak-e a hirdetők és a keresők. Kiderült, melyek most a legkeresettebb szakmák, ahogy az is, egyre többen mozdulnak el a transzparencia irányába, azaz nyíltan kezelik a béreket. Éppen ezért sok cég már az álláshirdetésbe belefoglalja, mennyit lehet majd keresni náluk. A tapasztalatok szerint akár ötször többen is jelentkeznek, ha képet kapnak, nagyjából mennyi lehetne a fizetésük. A Pénzcentrum cikke.