Tavaly rekordösszeg ment el a hazai nagyberuházások támogatására, viszont ebből 2016 óta legkevesebb új állás jött létre – írja a Népszava.

A beruházások ösztönzésével több vonatkozásban is rekordot döntött tavaly a Külgazdasági és Külügyminisztérium: összesen 101 nagyberuházásról állapodott meg a szaktárca a külhoni és hazai (újra)befektetőkkel, és eddig soha nem látott mértékű támogatást, 105,3 milliárd forintot költöttek ezen cégek megnyerésére. A rekordösszeg ellenére tavaly alig 6686 új munkahely megteremtéséhez járultak így hozzá, ami négyéves mélypont. Ennél kevesebb állást 2016-ban hoztak létre a nagyberuházók, akkor mindehhez 64 milliárd forintos támogatás társult.

Rekord született abban az értemben is, hogy a külügy, illetve az adófizetők ilyen drágán még nem teremtettek munkahelyet: tavaly az egy új munkavállalóra jutó támogatás 15,7 millió forintra emelkedett az előző évi 9,9 millió forintról.

Eddig a rekord egy 2016-os adat volt – akkor az államnak 11 millió forintba került egy új munkahely. A külügy stratégiát is váltott: már nem követeli meg, hogy a támogatott beruházásokkal új munkahelyeket is teremtsenek. Ez részben annak tudomásul vétele, hogy elfogyott a képzett magyar munkaerő, így a szaktárca a munkahelyteremtés helyett a magas hozzáadott értékű és/vagy komoly innovációval járó beruházásokat is támogatásban részesített. Így kaptak jelentős összeget például a Robert Bosch cégcsoport különböző magyar leánycégei, illetve a Egis Gyógyszergyár Zrt.: a hazai gyógyszercég összesen bő egymilliárdot húzott be az adófizetőktől, a Robert Bosch azonban több tételben, csak tavaly 7,1 milliárd forintnyi támogatáshoz jutott az úgynevezett technológiaintenzív fejlesztések keretében.

A magyar tulajdonú  cégek -  technológia híján -, továbbra is a  munkahelyteremtés ígértével nyerhettek el komolyabb támogatásokat: így kapott raktárkapacitásának bővítéshez 3,4 milliárdot a dunakeszi székhelyű a BHS Trans Kft., ami a hatodik legnagyobb támogatási összeg volt a külügy keretében, és a logisztikai cég 165 új munkahely létrehozását vállalta. Hasonlóan inkább a munkahelyteremtéssel érdemelte ki a Tamási-Hús Kft. azt a 2,8 milliárdot, amelyet „sült és szeletelt bacon gyártási kapacitás" bővítésére kapott, ahol 255 új munkavállaló kaphat munkát. Tavaly a csúcstámogatást ugyanakkor az egyik legnagyobb magyar cég, a Mol leányvállalata, a Mol Petrolkémia Zrt. kapta új tiszaújvárosi vegyiüzemének építéséhez.

A Mol-leány összesen 280 milliárdos beruházáshoz összesen 11,6 milliárd forinttal járultak hozzá az adófizetők, ezzel 172 munkahely jöhet létre, azaz egy-egy új munkásra 68 millió forint támogatás jut, amely minden idők rekordja. A poliolüzem 2017-es bejelentésekor Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter azzal indokolta az egyik legnagyobb tőkéjű magyar cég támogatását, hogy az egyezik a kormány gazdaság- és technológiafejlesztési céljaival.

A közel 12 milliárdos össztámogatással a Mol azonban így is csak a hetedik az örök ranglistán amelyet a Mercedes vezet: a német cég hazai leánya a két kecskeméti gyárához eddig összesen 35 milliárd forintot kapott a magyar államtól. Tavaly a második legtöbb támogatást az a Continental Powertrain Hungary Kft. kapta, amelynek bejegyzését az Opten cégadatszolgáltató adatai szerint a cégbíróság megtagadta, illetve az igazságügyi tárca céginformációs rendszerében sincs nyoma a cégnek.

A Continental csoport már három évtizede jelen van Magyarországon, az új debreceni gyár már a hetedik beruházása lesz, és az ígéretek szerint 450 munkavállalót foglalkoztatnak majd cég „autóipari elektronikai gyártósorán”, amihez 10,6 milliárdos támogatást kaptak. A harmadik és negyedik helyen szintén autóipari beruházó, a REHAU-Automotive Kft. (7,1 milliárd) és az Audi (6,3 milliárd) található,. Az első ötbe még befért egy kerékpárüzem is, a tajvani tulajdonban lévő Giant Hungary Kft., amely 5,2 milliárdos támogatást kap új gyöngyösi gyárának felhúzásához, ahol majd 591-en dolgozhatnak – derül ki a külgazdasági tárca összesítésből.  

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ