A kormányzat semmit nem tesz, holott a részben visszaszoruló közmunka miatt nagyon sokan maradnak lényegében egyetlen fillér nélkül - és róluk a településeknek kellene gondoskodni, de pénz hiányában nem tudnak – írja a Népszava.

Habár visszaszorulóban van a közfoglalkoztatás Magyarországon, emellett a fiatalok is egyre csökkenő arányban vesznek részt a közmunkában az utóbbi években, ez nem elsősorban a konkrét kormányzati intézkedések, mint inkább a gazdasági konjunktúra járulékos következménye. Így viszont - figyelmeztet az Új Egyenlőség -

annál inkább felvetődik foglalkoztatás kérdés, kik azok a fiatalok, akik még ebben a viszonylag kedvező helyzetben is a közfoglalkoztatásban ragadnak?

Mindeközben a helyi közfoglalkoztatás megszervezése érdekütközésben áll a piaci foglalkoztatók igényeivel, hiszen azok éppen a legjobban teljesítő közmunkások lehalászását célozzák. Molnár György, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete munkatársa, számos közfoglalkoztatással kapcsolatos kutatás vezetője és tanulmányok szerzője a múlt év végén megjelent Munkaerőpiaci Tükör 2018 című kiadványban a közmunkában részt vevő fiatalok iskolai lemorzsolódásának riasztó adatait adta közre.

Nem változott a szakmai véleménye a tekintetben sem, hogy

a közfoglalkoztatás jelenlegi rendszere bizonyos fajta lokális feudális viszonyok továbbélését és újratermelését idézi elő a közepes és kistelepüléseken, miközben a Belügyminisztériummal folytatott „tervalkuk” az államszocialista gazdaságirányítás legrosszabb mechanizmusait elevenítik fel.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy a mostani konjunkturális időszakban a kormányzat nem tesz lépéseket azoknak az egyenlőtlenségeknek a csökkentése érdekében, amelyek miatt tízezrek ragadnak bele a közfoglalkoztatásba, miközben a kormányzati politika arra sem készült fel, hogy a közfoglalkoztatás leépítése nyomán ellátatlanul maradó településvezetési és szociális funkciókat ki és hogyan látja majd el a jövőben.

A közfoglalkoztatás 2010 után kiépült rendszere mindezeken kívül demokráciaproblémákat is felvet, hiszen a közmunka megszervezésének képessége a helyi hatalom megítélésének legfőbb mércéjévé válik, miközben a rászoruló állampolgár kiszolgáltatottá válik a helyi közfoglalkoztatás megszervezéséért felelős polgármesternek.

Hogy mit gondolnak olvasóink a közmunka-csapdáról, azt itt nézheti meg!

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ