A norvég külügyminiszter szerint a pénzek nagyon hasznosak lehettek volna a magyarországi civil társadalom támogatásában – írja a Népszava.

 A donor országok és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről. Ezért a jelenlegi időszakban Magyarországon nem lesznek az Alapokból finanszírozott programok, és Magyarország elveszti a hozzáférést az Alapokból előirányzott mintegy 214,6 millió euróhoz

- tájékoztatott pénteken a norvég külügyminisztérium.

A közlemény idézi Ine Eriksen Søreide külügyminisztert, aki azt mondta, hogy egy hosszú és átfogó folyamatot követően nem sikerült egyezségre jutniuk. Véleménye szerint a pénzek nagyon hasznosak lehettek volna különösen a magyarországi civil társadalom támogatásában, továbbá a gazdasági, energia és klímavédelmi innovációk fellendítésében, valamint a kisebbségi jogok előmozdításában. "A donor országoknak mind a 15 kedvezményezett országban van egy feltétlen kitételük arra vonatkozóan, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen. Ezzel Magyarország is egyetértett, azt azonban nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást. Ezért nem tudtunk megegyezni" - fogalmazott a tárcavezető.  Az alapkezelő feladata, hogy kezelje azt a 10 millió eurót, amit a civil társadalomnak irányoztak elő, továbbá  biztosítania kell, hogy az alap a civil társadalom megerősítését, az állampolgári szerepvállalás ösztönzését és a sérülékeny csoportok támogatását szolgálja. A donorok a célkitűzések elérésére legalkalmasabb alapkezelőt kell válasszák. Ebben a kérdésben nem jutottunk egyetértésre Magyarországgal – mondta Ine Eriksen Søreide külügyminiszter.

288 millió eurós támogatás

Az EU-hoz való csatlakozásunk óta 288,4 millió euró támogatást kaptunk a Norvég Alapoktól: 2004-2009 között 135,1 milliót, 2009-2014 között 153,3 milliót. Az előző ciklusban jelentős összegek érkeztek a kétoldalú kutatási együttműködés fejlesztésére, elsősorban az egészségügy és a környezetvédelem terén, valamint a zöld iparágak versenyképességének a fejlesztésére. A jelenlegi ciklusra tervezett 214,6 millióból a legtöbbet - 31,530 milliót - a roma közösség fölzárkóztatására lehetett volna költeni. A Norvég Alapokból az EU 15 fejletlenebb tagállamának a felzárkózását támogatják. A pénzalapok mintegy 95 százalékát Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása.

Forrás: Népszava