A szegénytörvények korszakát idézi a szociális törvény tervezett módosítása – erről beszélt a Magyar Hang megkeresésére az egyik illetékes érdekképviselet elnöke. A javaslat lényege szerint az államnak gyakorlatilag csak a legvégső esetben lenne felelőssége a szociális ellátásban, ezt a szakmai szervezetek mellett már az ellenzéki pártok is bírálták. Szerdán ismét az Országház falai között is téma lesz, mégpedig a honvédelmi bizottságban.

Drágulnak a hitelek, ezért egyre jobban eladósodnak a lakásvásárlók. A növekvő kamatokkal nem tartanak lépést a bérek, így a bevételük egyre nagyobb hányadát fordítják törlesztőrészletre a hitelt felvevők. A tavaly folyósított lakáshitelek tizedét ma már jó eséllyel fel sem tudnák venni az ügyfelek, mert nem engednék a jegybanki adósságfék-szabályok. Az ATV Híradó riportja.

A német Audi autógyártó azt támogatja, hogy a dolgozóknak állandó béremelés helyett egyszeri adómentes kifizetésekkel segítsenek – mondta a vállalat humánpolitikai igazgatója. Németországban a szakszervezetek már a növekvő infláció miatt magasabb béreket követelnek a gyártótól. A napi.hu cikke.

Az eddigi 27 helyett az orvosbérek 30 százalékára emelkedne a középfokú végzettséggel rendelkező szakdolgozók bére az egészségügyben – legalábbis az egyik szakszervezet szerint ezt ígérte nekik Takács Péter államtitkár az RTL Híradója szerint.

Az elmúlt másfél évben két és félszeresére ugrott a társadalombiztosítási rendszerből kiesettek száma – tudta meg a Népszava.

A magyarok fele kevesebb pénzt tud félretenni most, mint korábban, bár közel 80 százalékuk gondolja úgy, hogy többet kellene spórolni. A pénzügyi sérülékenység magas: a népesség kétharmadát egy váratlan kiadás már nehéz helyzetbe hozza, egyharmadnak semmilyen pénzügyi tartaléka nincs. A 24.hu cikke.

A kormány egy salátatörvénybe rejtve vonulna ki az állami szociális felelősségvállalás mögül – vette észre Ungár Péter, az LMP társelnöke. A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról elnevezésű, a kormány nevében Semjén Zsolt által kedden benyújtott törvénymódosító javaslat ugyanis kijelenti, hogy az ember szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős, utána a családja, majd az önkormányzat, az egyház, és csak ezt követően az állam.

A munkáltatói oldal szerint figyelembe kell venni, hogy a költségrobbanás mellett mekkora bérnövekedést bírnak el a vállalkozások - írja a HVG.

Az évközi nyugdíjkorrekció révén júliustól, januárra visszamenőleg további 3,9 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. A Világgazdaság cikke.

Nagyon szűk mezsgyén mozoghatnak idén a minimálbér-tárgyalások, a szakszervezetek minimumelvárása az inflációval megegyező mértékű emelés, amibe talán még a munkaadók is belemennek, ha nem romlik meg drasztikusan a munkaerőpiaci helyzet a következő hónapokban. A Világgazdaság cikke.