Az elmúlt másfél évben két és félszeresére ugrott a társadalombiztosítási rendszerből kiesettek száma – tudta meg a Népszava.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) lapunknak küldött tájékoztatása szerint október közepén mintegy 141 ezer olyan adós volt, akinek azért érvénytelenítették a taj-számát, mert hat hónapnál régebben tartozott az egészségügyi szolgáltatási járulékával. Erről a körről legutóbb tavaly márciusban Tállai András államtitkár egy parlamenti válaszában közölt adatot, akkor 55 ezren voltak. Nekik az állami rendszerben az orvosi ellátásért és a gyógyszerért is teljes árat kell fizetni. Arra a felvetésünkre, megtörténhet-e, hogy az intézmény nem kér pénzt a fizetni nem tudók ellátásért, a NEAK leszögezte: az érvénytelen taj-számmal igénybe vett ellátást ki kell fizetni.

Az egyes beavatkozások tarifái szolgáltatónként eltérhetnek. A kórházak, szakrendelők ugyanis saját maguk szabhatják meg a térítési díjaikat. Így az egyes intézmények dönthetnek úgy, hogy csak annyit számláznak a biztosítás nélkülieknek, amennyit a NEAK-tól is kapnának, de úgy is, hogy annak többszörösét is. A közzé tett szabályzatukban meghatározhatnának akár nulla forintos térítési díjkategóriát is, ám a gyakorlatban ilyet nem találtunk. 

– Előfordul, ha nem is túl gyakran, főként a toxikológián, hogy biztosítás nélküli (barna tajos) páciens érkezik 

– mondta lapunknak az egyik nagy centrum kórház vezetője. – Miután ők általában nincsenek abban az állapotban, hogy előre tisztázható legyen, van-e érvényes biztosításuk, hiszen gyakran személyi okmányaik sincsenek, olykor az ellátásukért járó díj is behajthatatlan. Egy-egy „méregmentesítő kezelés” számlája pedig több millióra is rúghat.

Egy fővárosi szakrendelő vezetője szerint az ő pácienseikről már a regisztrációs pultnál kiderül, ha nincs érvényes taj-számuk. Ebben az esetben erről szóbeli és írásos tájékoztatást is adnak nekik arról, hogy fizetniük kell a vizsgálatokért. Ha ennek ellenére is kérik az ellátást, akkor számlát kapnak róla. Van, aki nem tudja vállalni a szakorvosi vizsgálatokért számlázható 8-10 ezer forintot, és így nem is kéri a szolgáltatást. Arra a kérdésünkre, hogy szerinte mindez mekkora ellátatlan betegtömeget jelenhet, azt válaszolta: még csak megbecsülni sem tudja. A szakrendelő vezetője megjegyezte, a nagyon szegények, hajléktalanok és sok más, például szociálisan rászoruló ellátása ugyan bürokratikus, de rendezett. Például ha egy hajléktalan bejelentkezik egy gondozó központba, ott kaphat igazolást a térítésmentes ellátásához. Az önkormányzatok szintén adhatnak ki „szegénységi bizonyítványt”, amellyel szintén igénybe vehető az egészségügy.

A biztosítási díjjal adósokról némileg árnyaltabb képük van a háziorvosoknak. Nagyon kevesen mondták azt, hogy az érintetteknek csak fizetség ellenében nyújtanak ellátást. Egy Délnyugat-Magyarországon praktizáló orvos – mint beszámolt róla – páciensei között

több olyan is van, akit „napi bejelentéssel” foglalkoztat sokéve a munkaadója.

(Az alkalmi foglalkoztatás nem jogosít egészségbiztosításra. Az érintettek a megélhetésüket féltve nem reklamálnak, viszont nem keresnek annyit, hogy egyéni biztosítást kössenek.) Őket is ingyen megvizsgálja, de támogatott gyógyszerre már egyikük sem jogosult. – Ez elég nagy baj, ha valaki cukorbetegség vagy magas vérnyomás miatt állandó gyógyszerre, netán daganatos betegségével rákterápiára szorulna

– mondta.

– A héten két páciensem is volt, akinél érvénytelen biztosítást jelzett a rendszer – jelentette ki lapunknak Cserni István verőcei háziorvos. Egyikük munkanélküli segélyen van, a másikuk viszont bejelentett állással rendelkezik. Mindkettőjük esetében érthetetlen, hogy miért jelez a rendszer barna-színt. Cserni István azt valószínűsíti, adminisztrációs probléma lehet.

– Én elláttam őket, de a patikában biztosan nem tudják kiadni a gyógyszereiket, míg az elektronikus nyilvántartásban nem javítják a hibát. Cserni azt megjegyezte: természetesen az sem járható út, hogy a háziorvosok valamennyi rendezetlen biztosítású beteget ingyen lássanak el, mert ők is az elszámolható ellátások után járó díjakból fedezik a költségeiket.

Egy 2020 júliusától hatályos törvénymódosítás nyomán a hat hónapot meghaladó egészségügyi járuléktartozás esetén automatikusan érvénytelenné válik a taj-szám. 

Az ilyen helyzetben lévőknél – ha orvoshoz fordulnak vagy akár csak vényt váltanának be a patikában – egy kis barna bőröndös ikon jelzi, hogy teljes díjat kell fizetni a kezeléséért, gyógyszeréért. Akinek nincs érvényes taj-száma fizetnie kell a sürgősségi ellátásért is. Itt annyi a könnyítés, hogy a számlát a beavatkozás után is ki lehet egyenlíteni. Ám a rendelet azt is előírja, hogy a beteget, illetve a hozzátartozóját már a beavatkozás előtt tájékoztatni kell a várható költségekről. Az érintetteknek maximum 750 ezer forintot kell fizetniük, ha ennél többe kerül az ilyen ellátás, akkor a különbözetet az állam állja. A sürgősségi ellátás körébe tartoznak például a baleseti sérülések, a mérgezések, a szív és érrendszeri-, agyi keringési zavarok, égések, áramütések, vízi balesetek, akut hasi katasztrófák. Ezek közös jellemzője, hogy ellátás nélkül rövid időn belül maradandó károsodást szenvedhet, vagy meghalhat a beteg. A barna taj-számos páciensek térítésmentesen csak a járványügyi megelőzést segítő szolgáltatásokat – például a covid-oltást – kaphatják meg. Egyebek mellett nem jogosultak a térítésmentes az emlő-, méhnyak-, vastagbél- és végbélrák-szűrésre sem. Visszakerülni a rendszerbe csak úgy lehet, ha valaki rendezi az adósságát, de a díjtartozás ideje alatt igénybe vett szolgáltatásokért így is ki kell fizetni a piaci térítési díjat. 

Forrás: Népszava