A kötelező legkisebb munkabér összege számos esetben hatással van a társadalombiztosítási ellátásokra.

 Releváns jogszabályok:– 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

 – 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről

A nyugellátások területén ez a hatás három helyen is megtalálható: a megállapodás-kötéssel kapcsolatos rendelkezéseknél, a szolgálati idő szabályainál, és rokon területként a korhatár előtti ellátás melletti keresőtevékenység összeghatáránál.

Ezekben az esetekben a minimálbér összegének változása maga után vonja a vonatkozó rendelkezések változásait is.

Megállapodás-kötés

A nyugdíj jogosultság és a nyugdíj összege szempontjából meghatározó jelentősége van a szolgálati idő hosszának.

Szolgálati idő szerzésére megállapodás kötéssel is van lehetőség.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.)
48. §-a alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknél:

• nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíj alapot képező jövedelem szerzése (biztosítási jogviszony hiányában vagy annak szünetelése esetén),
• felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének (ideértve a doktorandusz képzést is) szolgálati időként történő elismerése,
• öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó (legfeljebb öt év) szolgálati idő szerzése,
• az 1998. évre gyermekgondozási segély (GYES) idejével megegyező otthoni gondozás idejének szolgálati időként történő elismerése

céljából megállapodás köthető.

A jogszabályi előírások alapján megállapodást köthet az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetve, akire a biztosítás nem terjed ki, valamint akinek a biztosítása szünetel – nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából.

A megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulék fizetés átvállalásával más személy, vagy szerv is megkötheti.

Ezen kívül a fent meghatározott további három esetben szolgálati idő szerzése céljából köthető megállapodás.

A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 22 százalék, összege 2024-ben a 266.800 forintos minimálbér alapján 58.696 forint havonta.

Ezt az összeget szolgálati idő és nyugdíj alapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén legalább a minimálbér alapulvételével kell megfizetni, vállalható azonban magasabb összeg után is a járulék fizetés.

2024-ben a minimálbér 266.800 forintra történt emelkedéséhez kötődően legalább az új összeg alapulvételével történik a megállapodás alapján 22 százalékos mértékű nyugdíj járulék fizetés. (l: Tbj. 48.§ (3) bekezdés).

Ha a megállapodás ennél magasabb összegre került megkötésre, a nyugdíj alapot képező jövedelemként ez, a minimálbérnél magasabb összeg fog figyelembe vételre kerülni.

Magasabb összeggel nem, hanem csak a minimálbér alapul vételével köthet megállapodást szolgálati idő szerzése céljából az a nagykorú személy, aki a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejét, illetve az öregségi teljes vagy résznyugdíjhoz való jogosultsághoz hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb öt évet kívánja szolgálati időként elismertetni.

1998. január 1-je előtt a felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok ideje szolgálati időnek számított, 1998. január 1-jétől azonban az öregségi nyugdíj esetében már nem. Megállapodás kötéssel lehet a tanulmányok idejére szolgálati időt szerezni.

Szolgálati idő szerzése érdekében, a megállapodás kötés napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, 10 százalék nyugdíj járulék megfizetésével megállapodás köthető az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére. A járulék fizetést a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell teljesíteni.

Megbízási szerződés – szolgálati idő

A megbízási szerződés alapján létrejövő jogviszony abban az esetben jár biztosítási kötelezettséggel, és így szolgálati időt és nyugdíjhoz figyelembe vehető keresetet eredményez, ha a megbízási díj eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét. Ez az összeg 2024-ben a 266.800 forintos minimálbér alapján havi 80.040 forint, napi 2.668 forint.

Arányos szolgálati idő

Részmunkaidős foglalkoztatásnál nem ritka, hogy a kereset a teljes munkaidőre vonatkozó minimálbér összegénél alacsonyabb, a részmunkaidő és a nyolc órás teljes munkaidő arányához igazodik.

Ekkor a társadalombiztosítási járulék fizetés is kisebb összegű lesz, ami hatással van a szolgálati idő tartamára.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 39.§-a szerint ebben az esetben a nyugdíj összegének meghatározásánál a szolgálati idő arányosításra kerül a tényleges kereset és a minimálbér aránya szerint, azaz a nyugdíj jogosultsághoz ez az időszak teljes egészében szolgálati időnek fog számítani, a nyugdíj összegénél azonban csak részben.

Kereseti korlát korhatár előtti ellátás melletti munkavégzés esetén

A korhatár előtti ellátás mellett csak meghatározott összegig lehet keresőtevékenységet folytatni.

A vonatkozó 2011. évi CLXVII. törvény 11.§-a szerint, ha a társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló kereset meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát, a következő hónap első napjától az év december 31. napjáig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az ellátást szüneteltetni kell. Ha a túllépés decemberben következne be, az ellátás nem szüneteltetésre kerül, hanem a decemberi összeget vissza kell fizetni.

2024-ben a 266.800 forintos minimálbérre tekintettel a kereseti korlát éves szinten 4.802.400 forint.

(A korhatár előtti ellátás nem nyugellátás, ezért nem vonatkozik erre az esetre a saját jogú nyugdíjasként folytatott keresőtevékenységnél érvényesülő járulékmentesség.)

Forrás: ado.hu