A kormány 252 olyan, 5000 főnél alacsonyabb lélekszámú kisebb településről is elveszi a Családi Otthonteremtési Kedvezményt, ahová az elmúlt években jelentős városi népesség vándorolt ki és épített lakásokat – mutat rá a Választási földrajz blog elemzése, amely szerint az intézkedés hatékonyan fogja szolgálni a kormányzat megszorító politikáját. A Mérce cikke.
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény tartalmazza a pedagógusok nyugdíjba vonulási lehetőségeivel kapcsolatos szabályokat is. Ebben az írásban összehasonlításra kerülnek a közalkalmazotti jogviszonyból és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból történő nyugdíjba vonulási lehetőségekkel kapcsolatos rendelkezések.
A védőnői hálózat működése régóta csak a szavak szintjén idilli: közel húsz éve súlyos válságát éli, mert a gyerekekre épül, és gyerekből a magyar vidék meg a főváros egy részén is olyan kevés van, hogy képtelen eltartani a védőnői szolgálatokat. Július elsejétől a megyei kórházakhoz kerültek a védőnők, az átszervezés azonban éppen ezekre a kihívásokra nem ad választ, mert annak inkább politikai, mint szakmai okai vannak: az önkormányzatiság kiüresítésének újabb állomásához érkeztünk. A Válasz Online hét pontba szedte a hamis mítoszokat, amelyek az egykoron amerikai mintára bevezetett, hungarikumként emlegetett védőnői rendszerrel kapcsolatban velünk vannak.
Év közbeni béremelést követel a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Az érdekképviselet arra hivatkozik, hogy a cégek haszna nőtt, a reálbérek viszont csökkentek, sőt, Magyarországon a legnagyobb mértékben.
Sokszor csaphatunk hozzá a hétvégéhez egy-két plusz napot jövőre, a karácsony is jó hosszú pihenést ígérhet. Itt a munkaszüneti napok jövő évi menetrendje!
Döbbenetes OECD jelentés igazolja a szakszervezeteket: bőven van pénz béremelésre a vállalatoknál, a magyar cégek ugyanis a nemzetközi szervezethez csatlakozott 34 ország közül a legnagyobb mértékű extraprofitot zsebelték be. Eközben a magyar munkavállalók a legdrámaibb reálbérveszteséget szenvedték el, az OECD országok átlagosan 3,8 százalékához képest a hazai bérek 15,6 százalékkal érnek kevesebbet. A Magyar Szakszervezeti Szövetség felszólítja a kormányt, megfelelő gazdasági intézkedésekkel törje le a kapzsiságinflációt, s érezze kötelességének az évközi minimálbéremelést legalább az inflációhoz igazított mértékben. A munkáltatóktól pedig azt várja a MASZSZ, hogy évközi korrekciókkal kezeljék a bérek reálértékének drasztikus csökkenését.
Soron kívül tárgyaltak a minimálbér és a garantált minimálbér összegéről június végén a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány delegációi. A Napi.hu úgy tudja, hogy minden feltétel adott a magyar gazdaságban jelenleg ahhoz, hogy augusztusban, vagy szeptemberben tovább emelkedjenek a kötelező legkisebb bérek hazánkban. A bérek korrekciója számos szempontból is lényeges lehet és sok százezer ember életében jelent változást. Mekkora összegű lehet az emelés után a minimálbér és a garantált bérminimum.
Gyakorlatilag kisregényt lehetne írni a hőségriasztás idején történő szabadtéri és zárttéri munkavégzés jogi szabályozásáról, a Napi.hu mégis megpróbálja egy összeállításában áttekinteni a legfontosabb tudnivalókat - írja a napi.hu.
Kevesebb mint kétezer friss diplomás, fiatal pedagógus állt munkába az elmúlt tanévben, miközben a nyugdíjba menők száma az ötezret is meghaladhatja idén. Az oktatáskutató szerint tragikus a helyzet.
Bár nem számolta, de Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője szerint képtelenség, hogy három hónap alatt hússzor egyeztettek volna a szakszervezetek a státusztörvényről a kormánnyal, ahogy azt Maruzsa Zoltán állította. Ezek után eléggé kétséges a köznevelési államtitkár azon állítása is, hogy „ebben az évezredben nem volt még ilyen átfogó szakmai egyeztetés törvényjavaslatról”. Nagy Erzsébet szerint nem egy olyan dolog is bekerült a jogszabályba, amit az egyeztetések lezárta után tettek bele.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu