A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) felszólít minden pártot és politikust: tegyenek versenyképes ajánlatot, megalapozott ígéretet a pedagógusok, az oktatásban dolgozók bérének emelésére – ismertette a felhívást Szabó Zsuzsa elnök a PSZ 2021. június 14-én tartott tanévzáró sajtótájékoztatóján. Mint jelezte: a felhívást az tette szükségessé, hogy a jövő évi állami költségvetés sem tartalmazza a béremelést, miközben elindult a választási kampány. A pedagógusok bérét a mai napig a 2014-ben megállapított minimálbér alapján számítják: az akkor 101 500 forint volt, ma pedig már 167 400 forint. Vagyis a pedagógusok bérét több mint 60 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy a köznevelési törvényben eredetileg rögzített szintet elérje. A PSZ egyébként a jövő év elején fórumot szervez, melyre meghívja a választáson induló pártok oktatáspolitikusait, hogy minden oktatásban dolgozó választópolgár megtudja: miként képzelik az egyenlőtlenségeket újratermelő közoktatás átalakítását, a tanárképzés megújítását, a fizetések emelését, a pálya társadalmi megbecsültségének javítását.
A pandémia miatti korlátozások enyhülésének nagyon örülünk, de rossz hír, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elindul az adóvégrehajtások foganatosítása érdekében – írja az Adózóna.
Több fővárosi kerületben is 8-9 hónapra tolódott ki a pandémiás időszakban a hagyatéki leltár elkészítése és továbbküldése a közjegyzőkhöz – olvasható a Népszavában.
Hiába kérik a családok, a szegénységben élők mindennapjait ismerő civil szervezetek, a kormány csak azért sem hajlandó emelni a családi pótlékot. Elsősorban a munkához, illetve a jómódban élők pénztárcájához igazítja a támogatási rendszert. A szakértő szerint nem kérdés, hogy a kormány szelektál, és a nehéz körülmények között élők esetében kizárólag a személyes felelősséget hangoztatja – írja a Népszava.
Rugalmas nyugdíjkorhatárról akkor beszélünk, ha néhány évvel az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt és után is nyugdíjba lehet vonulni, csak a havi nyugdíj úgy csökken vagy növekszik, hogy az életpálya-befizetések és -kifizetések egyenlege fennmarad. 2009-ig a levonás túl kevés volt, 2011-2012-ben pedig – a Nők40 kivételével – megszűnt az előrehozott nyugdíj. Korábban számos cikkben érveltem a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetése mellett, de másokat követve, megelégedtem a statikus (pontosabban: állandósult állapotbeli elemzéssel). Most dinamikus kiterjesztéssel pótolom a hiányt – írja Simonovits András a Portfolio oldalán.
Átlagosan mintegy 400 ezer forintnyi adót kaphatnának vissza a gyermeket nevelő családok, amennyiben a gazdasági növekedés meghaladja a GDP 5,5 százalékát, jelentette be a miniszterelnök.
Kiegészítik a négy vagy több gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó alóli mentesülésének szabályait a 106. számú Magyar Közlönyben megjelent, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénynek az szja-szabályokat érintő rendelkezései. Az Adózóna cikke.
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy amennyiben 2021-ben sikerül elérni az öt és fél százalékos GDP, vagyis nemzeti össztermék növekedést, akkor a gyereknevelő családok visszakapják az év során befizetett személyi jövedelemadójukat. A Mérce cikke.
Habár a magyarokról szokás azt mondani, hogy röghöz kötöttek, nem igazán ezt támasztják alá azok az adatok, amelyek a munka célú ingázást mutatják be abból a megközelítésből, hogy közben milyen gyakori a régió-, illetve országhatárok átlépése. Pest megye lakosai az élbolyban végeztek a régiók közötti összesítésben, az országos összehasonlításban ugyanakkor Magyarország nem került fel a dobogóra – írja a Hirklikk.
Videóban köszönte meg Nyitrai Zsolt és Kásler Miklós a védőnők munkáját vasárnap, a védőnők napján.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu