Pest megye lakosságának 40 százaléka ingázott az otthona és munkahelye között – az Eurostat felmérése szerint – 2020-ban. Erre az arányra két folyamat volt hatással – ellentétes előjellel: az agglomerációba költözők növekvő, valamint a home office, az otthon végezhető munka terjedése miatt a naponta ingázók csökkenő száma. A koronavírus-járvány visszaszorulásával egyes szakértők a hibrid munkavégzés elterjedését jósolják, számos munkahely viszont a teljes visszarendeződést választja. Mi történhet akkor, ha az élet nagyjából visszaáll a megszokott kerékvágásba; fontosabb lehet-e az élhetőbb környezet az ismét szükségessé váló napi ingázás árán is? Az Infovilág írása.

Két éve 12 millió ember, az összes 15-64 év között foglalkoztatott hat százaléka ingázott legalább heti egy alkalommal, régióhatárokat átlépve az otthona és munkahelye között Európában. Az Eurostat statisztikája alapján, a Magyarországon belüli régiók közül Pest megye a kontinensen a második helyen áll az aktív foglalkoztatottakon belüli 40 százalékos ingázói részaránnyal. Miközben ezt az arányt feltételezhetően növelte az agglomeráció népszerűsége miatt megnövekedett kiköltözők száma, aközben ellentétes előjellel befolyásolta az, hogy a KSH kimutatása alapján 2020-ban minden tizedik Pest megyei munkavállaló dolgozott otthon.

Az otthonválasztási szádékok megváltozása nem újkeletű, azelőtt is megfigyelhető volt az ingatlanpiacon. Az első kiköltözési hullám Budapesten a kilencvenes években kezdődött, majd a kétezres évek első évtizedében elindult lakókörnyezeti fejlesztések és nagy volumenű lakásépítések hatására ismét a nyüzsgő városi környezet vált az otthonkeresők kedvelt célpontjává.

Az addig elérhetetlen színvonalú, új építésű ingatlanok megjelenésének és a közterületek fejlődésnek köszönhetően ugrásszerűen megnőtt a tágabban értelmezett belső kerületek iránti kereslet, amit tovább erősített a különböző okokból az agglomerációból visszaköltözők nagy száma is. Az egyre nagyobb zsúfoltság és az európai mértékben is látványosan dráguló belvárosi lakhatás hatására az évtized végén ismét a belvárosi lakóövezetektől távolabbi területek kerültek előtérbe és elkezdődött a kül- és kertvárosok reneszánsza, amit a koronavírus járvány tovább erősített.

Annak háttere, hogy éppen milyen ingatlant részesítenek a vásárlók előnyben, összetett, és éppen ezért az aktuális trend sem visszafordíthatatlan. Reális helyzet lehet akár az is, hogy belátható időn belül ismét tömegek számára válik vonzó lokációvá a belváros.

Ha a hibrid munkavégzés válik általánossá, akkor csökken a munkahely és otthon között utazással töltött idő és ezzel együtt az utazás költsége is. Az agglomeráció és kertvárosok népszerűsége éppen ezért tovább növekedhet, ezzel emelve az ingatlanárakat és így csökkenhet a külterületi és belvárosi ingatlanok árszínvonalának különbsége. Az olló zárulásával elképzelhető, hogy ismét növekedni fog a belvárosi ingatlanok iránti kereslet.

A belváros felértékelődését támasztja alá a kínálati oldalon az állami kedvezmények bevezetésével ismét fellendülő lakásépítési hullám is, mert a rozsdaövezeti beruházások mellett a legnagyobb projektek jellemzően még mindig a tágabb belvárosban valósulnak meg.

Ha az élet többé-kevésbé visszaáll a régi kerékvágásba, ismét naponta kell ingázni a munkavállalók döntő részének, és ehhez – ha tehetik – inkább saját gépjárművet használnak, csökkentendők az egészségügyi kockázatok. Akkor viszont feltételezhetően nő a gépjárműforgalom és ezzel az ingázással töltött idő, ami felértékelheti a munkahely közelségét.

Ezt ellensúlyozhatja, ha az agglomerációs tömegközlekedési lehetőségek fejlődésével többen térnek át a személyautó-használatról a közösségi közlekedésre.

Az otthonválasztáskor érdemes felmérni azt, hogy meddig éri meg ingázni vagy éppen ellenkezőleg, érdemes-e inkább a munkahelyhez közeli otthont választani. A döntés pénzügyi vonzata mellett természetesen számos egyéni tényezőt is érdemes mérlegelni. A csendes és zöld környezet, az élhető terekkel szemben az agglomerációk esetében a belvárossal összehasonlítva hiányosabb infrastruktúra és közlekedési lehetőségek állnak. Emellett az ingázással töltött időt fordíthatjuk a magánéletünkre, a kevesebb utazás miatt hozzájárulhatunk a környezet megóvásához és a dugók miatti stressz is csökken, ami az egészségünkre és a munkánkra is kedvezően hat.

Forrás: Infovilág