A szerdai Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányrendelet, amely alapján a gimnáziumi és technikumi tanárok 6 éves képzését 5 évre rövidítenék. Az általános iskolában tanítóknak eddig is 5 éves képzést kellett elvégezniük, az új rendelet ezt a rendszert egyesítené – írja a Mérce.
A Szülői Hang elindította transzparens felmérését, ami az óvodákat és iskolákat sújtó rendszerszintű problémákat tárja fel. Bárki megoszthatja véleményét, szülő, pedagógus, de akad diák is, aki már megírta, hogyan nem sikerült az egyetemi felvételije – írja a mfor.hu.
A 2022-es minimálbér- és garantáltbérminimum-emelésről szóló tárgyalások során hamar egyetértés alakult ki a minimálbér 200 ezer forintos szintjéről, de a garantált bérminimum szintjének meghatározását a vállalkozók a kormány által biztosított támogatások mértékétől tennék függővé. Legalább 5 százalékpontos munkáltatóiteher-csökkenést szeretnének kapni. Véleményünk szerint érdemi különbséget nem lehet tenni a garantált bérminimum és a minimálbér-emelés aránya között, így 20 százalékos emelés lehet terítéken mind a két kategória esetében – írja a Világgazdaság.
A Nemzeti Múzeum frissen kinevezett igazgatója még csak nem is jelezte, hogy nem megy el a szakszervezet meghívására.
Egy győri pedagógus videóban magyarázta el, miért nem hajlandó elkészíteni a pedagógus-életpályamodell által rákényszerített portfóliót. Döntésével nincs egyedül: sok tanár ma már inkább más munkalehetőség után néz, mivel 2022-ben portfólió hiányában elköszönhetnek a közalkalmazotti státuszuktól – írja a 24.hu.
– Jövőre még beleférne az iparűzési adó megfelezése, érdemes rajta elgondolkodni, de a döntéssel meg kell várni, hogy mit hoz a járvány negyedik hulláma – jelentette ki a Népszavának Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint ezt alátámasztanák az idei év pozitív tapasztalatai. Bár azt nem tagadja, hogy volt némi időbeli eltolódás, az érintett kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók kicsit később érezték meg az intézkedés kedvező hatását, mint arra előzetesen számítottak. – Az iparűzési adó felére csökkentése jövőre is segítené a vállalkozásokat, hiszen többet költhetnének fejlesztésre, ráadásul az önkormányzatok sem utasították el egyhangúan. Ha újra terítékre kerül a kérdés, akkor iparkamarai elnökként nem is tehetnék másként, minthogy támogatom az erre vonatkozó javaslatot – tette hozzá Parragh, akit mostanság a miniszterelnök egyik legfontosabb gazdasági tanácsadójaként emlegetnek és legutóbb a minimálbér emelésről is vele egyeztetett Varga Mihály pénzügyminiszter. Az iparkamarai elnök ismét előhúzta régi érvelését, miszerint a jelenlegi iparűzési adórendszer nem igazságos.
Elhárult az utolsó akadály a külső országok polgárainak legális munkavállalást lehetővé tevő európai uniós kék kártya rendszerének reformja elől, midőn az Európai Unió törvényhozása nagy többséggel megszavazta a tagállamok által korábban már jóváhagyott verziót.
A vállalatok többsége nem bírja ki a járulékcsökkentés nélkül a béremelést - jelentette ki Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.
Először kinyírta az állam a munkáltatói pénztári befizetéseket a teljes adóztatással, most pedig számon kéri a pénztárakon, hogy nem elég ügyesek a tagtoborzásban. Tény, hogy egyre öregszik a pénztári tagság, és szükség lenne a fiatalok bevonására. Csakhogy ehhez a munkáltatókra is nagy szükség lenne – hangzott el a Pénztárkonferencián.
Hosszú idő után a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című adásában fél nyolc után megszólalt Orbán Viktor miniszterelnök. Beszélt a gazdasági kilábalásról, a negyedik hullámról és az oltások kötelezővé tételének kérdéséről is. Megerősítette, hogy a veszélyhelyzet és a rendkívüli jogrend év végéig fennmarad.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu