1. Érdemi párbeszédet, országos, ágazati és munkahelyi szinten.

2. Tisztességes béreket! Bérrendezést, bérfelzárkóztatást.

3. Garantált munkavállalói jogokat! Munkavállalókat védő Munka törvénykönyvet, esélyt adó sztrájktörvényt! Védelmet nyújtó munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzéseket! 270 napig tartó álláskeresési járadékot!

4. A társadalombiztosítási alapok feletti kontroll megteremtését!

5. A munkaidő és munka-magánélet összhangjának törvényes biztosítását!

6. Diszkrimináció és munkahelyi zaklatás elleni erőteljesebb fellépést!

7. Esélyegyenlőséget a nőknek a munkaerőpiacon

 8. Kiszámítható, igazságos nyugdíjakat, rugalmas nyugdíjrendszert!

 9. Szociális üdültetést a rászorulóknak.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség javaslatai az új kormánynak

Az elmúlt tíz évben rendkívül kiszolgáltatottá váltak a Magyarországon a munkavállalók. Az európai társaikkal összevetve alacsonyabbak a béreik, rosszabbak a munkafeltételeik. Ez már rövidtávon sem tartható fenn, ezért a magyar munkavállalók a változásban érdekeltek. A változás alapja egy igazságos, jó kormányzás feltételeinek megteremtése, amelyben egyszerre vannak jelen a magyar, és az Európai értékek.

1. Szociális párbeszéd – új kezdet

Meggyőződésünk szerint nem létezik olyan gazdasági modell, amely súlyos társadalmi problémák nélkül képes lenne csupán az alacsony bérekre alapozva hosszútávon fenntartani a bővített újratermelést. Ez már csak azért is lehetetlen, mert a megtermelt javakat el kell adni valakinek. Ha ezt az alapvetést elfogadjuk, akkor nincs más út, mint a párbeszéd, amelynek célja a munkáltatók és a munkavállalók érdekeinek összehangolása. A kormány ebben a folyamatban nem lehet passzív résztvevő, mint ezt oly gyakran látjuk mostanában. Aktívan segíteni kell a feleket egymás érveinek a befogadására, adatokkal alátámasztva segíteni kell a kompromisszum létrejöttét a közjó érdekében. Ennek érdekében:

• munkahelyi, ágazati szinten meg kell erősíteni a kollektív szerződések rendszerét, erősíteni kell a szakszervezeti jogokat;
• az Ágazati Párbeszéd Bizottságok munkáját meg kell erősíteni, helyenként újra kell gondolni, hogy minél több kiterjesztett ágazati kollektív szerződés, illetve béralku legyen;
• országos szinten egyértelmű bekerülési szabályokkal újra kell gondolni az országos érdekegyezetetést, megfelelő jogokat és kötelezettségeket biztosítva a résztvevő szervezeteknek;
• az érdemi párbeszédet biztosító megfelelő – akár alkotmányos – garanciákra van szükség;
• a kormánynak ingyen biztosítania kell a szociális partnerek részére az érdemi tárgyalásokhoz szükséges háttéranyagokat, statisztikai adatokat.

2. Bérrendezés, bérfelzárkóztatás

A bérek emelését nem szabad kampányszerű konzultációk keretében rángatni. Világos makrogazdasági adatok ismeretében, szociális pábeszéd részeként kell megállapítani, ahol a munkavállalók, munkáltatók, és a kormány vesz részt. Reményeink szerint hamarosan elfogadásra kerül az európai minimálbér keretrendszeréről szóló javaslat, melyet Magyarországon is alkalmazni kell. A magyar munkavállalókra vonatkozóan kedvező változást jelent, ugyanis mind a három eleme, az eddigiekhez képest javulást eredményez.

- egyrészt mert az átlagkereset 50, illetve a bérek medián értékének a 60%-ban határozná meg a tagállamokban a minimálbér tárgyalásáról szóló induló alapot. Ezt alapul véve a szakszervezetek külön tárgyalási szempontrendszert alakítottak ki a hazai tárgyalásokra vonatkozóan.

- másrészt a javaslat célként jelöli meg a kollektív szerződésekkel lefedett munkavállalók 70%-os arányának az elérését. Ez ma Magyarországon 20% körül van. Ez legalább olyan fontos számunkra, mint a minimálbér emelése. Kedvező, ugyanakkor bátor cél, ami csak a kiterjesztett ágazati kollektív szerződések számának a növelésével valósítható meg, figyelembe véve a hazai foglalkoztatás szerkezetét.

-harmadrészt pedig a transzparencia érvényesítése a közbeszerzéseknél, ugyancsak fontos számunkra kiegészítve azzal a törekvéssel, hogy azok a vállalkozások, ahol megsértik a munka világa szabályait, ne juthassanak állami, vagy uniós forrásokhoz, egy meghatározott ideig. Mostanság előfordult olyan eset, amikor egy vállalkozásnál elbocsájtják a szakszervezeti titkárt, (később megnyeri a pert) nem akar a cég kollektív szerződést, de az államtól több mint 80 mrd forint megrendelést kap. (Ilyen 2010 előtt nem lehetett, 2 évre kizártuk az állami forrásból)

3. Munka világa törvényei

A munkavállalók jogait, érdekérvényesítő lehetőségeit meghatározó szabályrendszer jelentősen megváltozott 2010-et követően. Elsőként a sztrájkhoz fűződő jogaink sérültek a köz- és közszolgáltató szférában. Ezt követte a Munka Törvénykönyvének újrafogalmazása, mely jelentősen megbillentette az eddig fennálló egyensúlyt. Ennek a betetőzése volt az a módosítás, ami „rabszolgatörvényként” híresült el. (Korábban, 2001-ben is volt egy hasonló volumenű Mt. módosítás, azt akkor „cselédtörvénynek” hívták.)

Ezért ezt a szabályozást az első intézkedések között vissza kell vonni, a Munka Törvénykönyvét pedig új alapokra kell helyezni. Indokolja ezt az is, hogy digitalizáció, a robotizáció, illetve a pandémia is új helyzet elé állítja a munkavállalókat és a munkáltatókat, aminek a munkajogi követése nem történt meg.

Szükséges a munka és a munkahely meghatározása is, tekintettel a munka világa új jelenségeire, mint például a „home office” elterjedése.  Ugyancsak elengedhetetlen az ez utóbbira vonatkozó részletes szabályozás kidolgozása.

A következő feladatunk, hogy a szabályokat nem csak meghozni, hanem betartatni is kell. A munkaügyi, és munkabiztonsági ellenőrzés 2011 óta szinte leépült. Önálló intézményből, először a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat főigazgató-helyettesi területe lett, majd a minisztériumban egy főosztály lett, páhuzamosan csökkentve az ellenőrök és ellenőrzések számát is. Érdemes újra gondolni az önálló intézmény létrehozásának lehetőségét, úgy, hogy létrehozunk egy felügyelő tanácsot a munkáltatók és a munkavállalók szakértőiből. Ennek a tanácsnak a szakmai felügyelet lenne a feladata, tehát a negyedéves ellenőrzési beszámoló megvitatása a javaslat a célzott ellenőrzésekre stb. (Erre adtunk javaslatot is Varjú Lacinál van)

A foglalkoztatási törvénnyel kapcsolatban elsősorban az álláskeresési támogatás ideje a fő kérdés. Mi a 270 napra emelést támogatjuk.

4. A társadalombiztosítási alapok feletti kontroll megteremtése

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elengedhetetlennek tartja annak a lehetőségnek a megteremtését, hogy a munkavállalók, mint befizetők kontrollt gyakorolhassanak a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap felett.

5. Munkaidő és munka-magánélet összhangja

A Magyar Szakszervezeti Szövetség nélkülözhetetlennek tartja, hogy a munka- és pihenőidőre, a szabadság kiadásra vonatkozó szabályok elősegítsék a munka és családi élet összehangolását. Amennyiben a családi vagy magánéletbeli igények összehangolása a munkával konfliktust okoz a munkavállalók számára, akkor az stresszhez, motiválatlansághoz és így alacsonyabb termelékenységhez vezet. Ezért a téma gazdasági szempontból is kiemelten fontos. 

Az Európai Tanács már 2019 júniusában elfogadta azt az irányelvet (2019/1158), amelynek értelmében a gyermek születése után járó apai pótszabadságot minimum két hétben, azaz 10 munkanapban kell megállapítani. Elfogadhatatlan, hogy Magyarországon ez még mindig csak 5 nap, miközben Svédországban 10 hét, Franciaországban és Németországban pedig 5 hét.

6. Diszkrimináció és munkahelyi zaklatás

Nem beszélhetünk minőségi munkahelyről és foglalkoztatásról abban az esetben, ha a munkavállalót a munkahelyén bármilyen diszkrimináció, zaklatás vagy megfélemlítés éri. Az ilyen jelenségek ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség megfelelő és hathatós kormányzati intézkedéseket tart szükségesnek.

Javasoljuk, hogy az esélyegyenlőségi terv készítése valamennyi 50 főnél több személyt foglalkoztató munkáltató számára kötelező legyen, ne csak a költségvetési szervek és a többségi állami tulajdonban álló jogi személyek számára.

Elfogadhatatlannak tartjuk az Egyenlő Bánásmód Hatóság önálló intézményként történő megszűntetését, beolvasztását.

7. Nők a munkaerőpiacon

Vannak olyan kérdések, amelyek egyre jobban feszítik a társadalmat. Sokan csak legyintenek, ugyan már nem is olyan nagy probléma. Mi másként látjuk ezért a nők és férfiak közötti jövedelemkülönbségek problémáját a döntéshozók asztalára tettük. Nem lehet nem észrevenni, hogy a nők esélyei sokkal rosszabbak a munkaerőpiacon, mint a férfiaké. Megbízható adatok híján igazából a probléma nagyságát sem érzékeljük, de egyes becslések szerint a nők -miután sokkal kisebb fizetést kapnak- akár két hónapot is ingyen dolgozhatnak ugyanolyan munkakörben a férfiakéhoz képest. Ez rendszer szintű probléma, és hiába hívtuk fel a kormány figyelmét a különböző uniós normákra, ajánlásokra, irányelvekre valójában érdemben nem történt semmi. Rendeznünk kell a nők és férfiak közötti jövedelemkülönbség kérdését.

8. Nyugdíjak, nyugdíjrendszer

2015-től eltörölte a kormány a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét, amivel teljesen elvette a rendszer rugalmasságát. A mai rendszer nem képes kezelni az egyéni élethelyzeteket. Például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség sajnos népbetegség, de ha ennek következtében egy buszsofőr vagy egy mozdonyvezető elveszti a munkaképességét 60-62 évesen akkor számára már nem marad más lehetőség, mint a nyugdíj előtti segély, vagy a közmunka. Meg kell tehát teremteni a tisztességes visszavonulás lehetőségét azoknak, akiknek nincs más lehetőségük.

A nyugdíjszámítással kapcsolatban pedig a VEGYES indexálás mellett vagyunk, ami hasonlít a svájcihoz, de nem ugyanaz.

Elengedhetetlennek tartjuk, hogy jöjjön létre egy érdemi jogkörökkel rendelkező Idősügyi Tanács.

9. Szakképzés, oktatás

Követeljük, hogy a diákok a munka világáról az oktatási rendszeren belül megfelelő tájékoztatást kapjanak. Amig iskolába járnak, az iskola szabályai szerint élik az életüket, kilépve a munka világába más szabályok és lehetőségek várják őket. Szakszervezeti részvétellel érdemes lenne tájékoztatni őket arról, hogy milyen jogaik és kötelességeik vannak. Pl. mi a dolga a tulajdonosnak, ki a menedzsment, Üzemi Tanács, szakszervezet stb. Ugyanez vonatkozik az alapvető pénzügyi ismeretekre is.

Nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy a szakszervezetek kapjanak érdemi szerepet a szakképzés, felnőttképzés alakításában.

10. Szociális üdültetés

Elsősorban a dolgozói szegénység miatt, nagyon sok olyan magyar család van, akik nem tudnak megengedni maguknak megfelelő nyári pihenést kikapcsolódást. Eddig a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány volt a terület felelőse (a vagyonát felélte, várhatóan idén megszűnik).

Alapesetben kb. 1,5-2 millió ember lehet a célcsoport. Ők azok, akik munkavállalói státuszban, minimálbéren, vagy garantált bérminimumon vannak bejelentve, illetve alacsony nyugdíjuk van. Megfelelő forrás biztosítása esetén jelentős számú családnak, illetve nyugdíjasnak lehetne megoldani a nyári pihenését. Ez jót tenne a falusi turizmusnak. Ebben a folyamatban a szakszervezetek adminisztrációs feladatot el tudnának látni, ami egyben tagszervező erő is lehetne számunkra. Kis számban a szakszervezetek is rendelkeznek ilyen üdülőkkel, de nekik biztosítani kellene a felújításhoz szükséges lehetőségeket.

Javasoljuk megteremteni a szociális üdültetés feltételeit.