Orbán Viktor szokásos péntek reggeli interjújában jelentette be, hogy az egészségügyi szakdolgozók bérét 21%-kal, a bölcsődei, szociális és kulturális dolgozók bérét pedig 20%-kal növeli a kormány jövő januártól. A sztrájkra készülő pedagógusok bérét 10%-kal emelnék. A Népszava a béremelésben érintett dolgozók szakszervezeteit kérdezte a béremelés mértékéről. A válaszokból világosan látszik, hogy a kormány ígéretei közel sem orvosolják a közszférában tapasztalható bérválságot. A Mérce cikke.

Az ápolók esetében a béremelés nem csak elégtelen, de ráadásul 9%-kal alacsonyabb is, mint ami a 2018-ban kötött béregyezségben szerepel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma álláspontja, hogy a 2018-as béregyezség alapja a 2018-as illetményalap volt, tehát az akkor beígért 30%-os béremelés a mai bérekhez viszonyítva 21%-ot jelent. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint „csalódottak a szakdolgozók a bejelentés után”, az átgondolatatlan bérintézkedések pedig nemhogy csökkentenék, de tovább is növelhetik a szakdolgozói létszámhiányt, tette hozzá.

A januári béremelés nem kezeli az orvosok és szakápolók közti bérfeszültséget, sőt, egy újabb bérfeszültséget is bevezet a rendszerbe, mert a minimálbér-emeléssel és a fiatalok személyi adómentességével a pályakezdők jövőre több pénzt vihetnek majd haza, mint a 15-16 éve dolgozók. Soós Adrianna az atv.hu-nak elmondta, mi az a minimum, amit meg kéne tenni a kormánynak:

Januártól legalább ötven százalékkal kellene emelni a szakdolgozók bérét mindezekre tekintettel. 2023-ra pedig el kellene érni, hogy az a bérarány, ami volt korábban az orvosok és az ápolók között, az visszaálljon, tehát, hogy egy képzett dolgozó ötven százalékát elérje egy orvos fizetésének.

A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) elnökét, Migács Tibort nem lepte meg a béremelés híre, mert szociális szférában dolgozók többsége amúgyis minimálbért vagy garantált bérminimumot keres, és a szociális dolgozók bejelentett béremelése nem több, mint a már amúgy is tervben lévő 200 ezer forintos minimálbérhez való hozzáigazítás.

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) belső számításai szerint 11 500 bölcsődei dolgozóból az intézmények technikai dolgozói  kezdőként legfeljebb 47 500, negyven éves tapasztalattal pedig majdnem 53 ezer forintos többletet kaphatnak, egy kisgyermeknevelő pedig alsó hangon több mint 65 ezer forinttal kaphat többet bruttóban.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) attól tart, hogy a kulturális dolgozók béremelése hasonlóképpen fog félresikeredni, mint a 2020-as béremelésük, amikor a béremelésről nem hozott rendeletet a kormány, így a szakszervezetnek kellett kiharcolnia, hogy az önkormányzatoknak utalt pénzt valóban a kulturális szakemberek béremelésére költsék az intézmények.

A legcsalódottabbak a pedagógusok, akiknek legnagyobb szakszervezetei, a PSZ (Pedagógusok Szakszervezete) és a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) nemrég közös sztrájkbizottságot alapítottak. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke „fölháborítónak” nevezte a kormány ajánlatát, és kijelentette, hogy az „tárgyalási alapnak is kevés”.

Senki nem marad meg a pályán, menekül minden fiatal, kevesebb munkával, kevesebb felelősséggel sokkal több pénzt keres. Amit Orbán Viktor bejelentett, az csak arra alkalmas, hogy még többen tűnnek el az oktatásból

– véli Szabó Zsuzsa. 

Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja a Népszava kérdésére elmondta, hogy a minimum, amit elvárnak, az a 10%-nál jóval magasabb egyszeri béremelés, a pedagógus-bérek mindenkori minimálbérhez való kötése, és a nem pedagógusként foglalkoztatott oktatási dolgozók közalkalmazotti illetményeinek rendbetétele.

Ha ezt nem teszi, a szakszervezetek számára nem marad más lehetőség, mint a sztrájk

– jelentette ki Nagy Erzsébet. 

A magyar közszférában régóta bérválság van. Már 2012-ben is 30%-kal alacsonyabb bére volt egy közszférában dolgozónak, mint egy hozzá hasonló versenyszférában dolgozónak, és azóta sem történtek nagy változások. A szociális dolgozók például tavaly csupán nettó 130 ezer forint körül kerestek, az egészségügyi szakdolgozók bérét pedig máig nem arányosították a megemelt orvosi bérekhez. Mindennek tetejébe az úgynevezett „megbízhatósági vizsgálatot”, amelyet eredetileg korrupt rendőrök lebuktatására találták ki, idén áprilisban kiterjesztették majdnem a teljes közszférára, ami titkosszolgálati eszközök használatát is lehetővé teszi a kormánynak a dolgozókkal szemben.

Forrás: Mérce