Hetek óta „toporognak” a közszolgáltató állami vállalatok szakszervezetei, ugyanis (eddig) egész évben hiába vártak érdemi bérfejlesztési ajánlatra a munkáltatók, illetve a tulajdonos állam részéről (ennek közgazdasági lehetőségeiről Lajtai Györggyel itt írtunk). Okkal merül fel a kérdés, hogy milyen eszköztára van jelenleg a területen működő szakszervezeteknek az érdemi nyomásgyakorlás megvalósítására?
A nyugdíjtémában kevés igazán biztató hírt találunk a jövőre nézve. Gyakorlatilag egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy az állami nyugdíj a jövőben nem lesz elégséges arra, hogy a nyugdíj előtti életszínvonalon, méltósággal lehessen a nyugdíj alatti éveket leélni. Abban különböznek a vélemények, hogy 10 év múlva az állami nyugdíj mennyivel lesz kevesebb, mint jelenleg, amely sokak szerint ma sem biztosít túl jó életet, egy kutatás szerint az emberek többségének már most az állami nyugdíj duplájára lenne szüksége a megélhetéshez, és mindössze 6% válaszolta azt, hogy megélne abból a nyugdíjból, amire jelenleg számíthat.
Lehet-e a védettségi igazolvány az alkalmazás feltétele? Van-e olyan körülmény, amely estén indokolt kérés lehet a munkáltató részéről a védettségi igazolvány megléte? Ezekre a kérdésekre adta meg a választ a Kossuth Rádió Napközben című műsora, amelyben szakértők válaszoltak a felmerülő jogi dilemmákra.
Dolgoznak azon, hogy eljárást indítsanak a civil szervezeteket állami ellenőrzés alá helyező új jogszabály jogellenességének megállapítására – írja a HVG.
Az érdekképviseleti vezető információi szerint ugyanakkor a lehetőséget senkitől sem tagadták meg.
Hetek óta a sztrájk előszobájában toporognak a közszolgáltató állami vállalatok szakszervezetei, ugyanis egész évben hiába vártak nem csak érdemi bérfejlesztési ajánlatra a munkáltatók, illetve a tulajdonos állam részéről, azonban még a tárgyalások megkezdéséről is csak hitegetik őket – írta meg az Index.
Eddig arról volt szó, hogy csak ősszel próbálkozhat újra, aki nem ment el az írásbeli érettségire, mert fertőzött vagy kontaktszemély volt. Most a kormány megsegítette őket, ha kérelmezik, mégis elmehetnek szóbelizni. A HVG cikke.
Miért lenne jó Magyarországon is az európai minimálbér bevezetése? Sokan nem értik a rendszer lényegét, s csak vaktában vagdalkozva tiltakoznak ellene, különösen a kormánypártiak. Vannak viszont, akik nagyon is jól értik, s éppen ezért tiltakoznak a bevezetése ellen. Kordás László írása a Népszavában.
Sokan a pénztárcájukon érezték az elmúlt hetekben, hogy gyorsulni látszik a drágulás, ők kaptak megerősítést a minap közölt adattal: a statisztikai hivatal áprilisban 5,1 százalékos inflációt mért, vagyis az árak Magyarországon ennyivel haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Ez még az elemzők fokozódó drágulásra vonatkozó várakozásait is felülmúlta, egyben az elmúlt nyolc év legmagasabb adatát jelenti. A 24.hu cikke.
Nem vonja vissza, de nem zárkózik el a módosításoktól az önkormányzati bérlakások értékesítésére kötelező törvénymódosító javaslatot benyújtó Böröcz László, az indítvány az Országgyűlés gazdasági bizottságának tegnapi ülésén már zöld lámpát kapott a parlamentben.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu