A tanulmányi utazás lehetősége, az internethasználat és a sorozatok ugyan segítik a fiatalok otthoni nyelvtanulását, az oktatáspolitika próbálkozásai érdemben nem változtatnak a gyenge nemzetközi eredményeken. A nyelvoktatás problémáinak közvetlen hatását a diákok mellett az egyetemi hallgatók is érzik, ezért a megoldások keresését több szakmai szervezet is sürgeti – olvasható a napi.hu-n.

Magyarország felnőtt lakosságának több mint fele, az Eurostat felmérései alapján saját bevallása szerint nem ért egy más nyelven se. A magyarok rendre a legrosszabbak között teljesítenek az idegen nyelvek ismeretében.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke arról beszélt a Szabad Európának, hogy szerinte némileg javult a helyzet a 30 év alattiak és különösen a még fiatalabbak körében, akik nyelvtudása egyértelműen jobb a korábbi hazai állapotoknál. Bár az ilyen kutatásoknak vannak korlátjai, kiemeli, hogy Magyarország tartósan a leggyengébbek között van akkor is, ha az önbevallásnál pontosabb felmérést használunk.

Nagyon fontos leszögezni, hogy nemhogy reform, de semmilyen változás nem volt az elmúlt tíz évben. Nem volt olyan reform, ami az oktatást, a tanári munkát segítette volna, sem olyan, ami az iskolák munkáját támogatta volna

– nyilatkozta a szakértő, aki úgy látja, bár az infrastrukturális beruházások régebben megvoltak, a bedobott fejlesztési tervek nem vették figyelembe az oktatás tényleges helyzetét.

A fiatalok körében látható javulás szerinte egyértelműen az európai mobilitásnak és a javult életszínvonalnak köszönhető. A külföldi munkavállalás és a nemzetközi lehetőségek mellett a már gyakran észrevehetetlen kulturális kapcsolódás szerepe segít sokat segít a fiataloknak. „A fiatalabbak már nemcsak így-úgy letöltött filmeket néznek, hanem például a Netflixszel jobban kitettek lesznek az idegen nyelvek felé” – mondta az egyesület elnöke. Nem elhanyagolható az sem, hogy milyen színvonalon tanít a nyelvtanár, viszont a diákok motivációjának nagyobb szerepet tulajdonít. Ezen a téren pedig úgy mutat javulást, hogy közben az oktatáspolitika, az oktatási rendszer érdemben semmit nem tett hozzá. Erre kézenfekvő példa a hirtelenszerű digitális átállás, amihez az érintettek semmilyen segítséget nem kaptak az oktatáspolitikától, a kormánytól vagy a kapcsolódó szakmai szervezetektől.

A valódi támogatást egymástól kapták, a tanári szakmai szervezetektől, könyvkiadóktól, ők nekik kellett elképesztő gyorsasággal és hatékonysággal segíteniük a tanároknak. A központi álláspont annyi volt, hogy „tessék áttérni digitális oktatásra”, ennyi

– magyarázta Rozgonyi.

Annak ellenére, hogy a megtartott nyelvórák számában élvonalban vagyunk, az átlagosan ezer órányi oktatás gyenge eredményt hoz. Egy átlagos tanulónak minden gond nélkül el kellene tudnia jutni a B2-es, azaz a középfokú nyelvvizsgáig. Azonban a valóságban rengeteg magántanárral, nyelvtanfolyammal támogatva jut el idáig a felvételizők vele, ami durván a végzősök mindössze negyedét jelenti. Rozgonyi Zoltán szerint a gyenge teljesítmény egyik oka az oktatás rugalmatlansága, amin csak elenyésző számú, alapítványi magániskola tud változtatni. Érdemi szándékot soha nem látott arra, hogy az állam hozzáfogjon a nyelvoktatás átalakításához. Egy stratégiai változtatás az oktatásban tízéves távlatban hoz eredményeket, így egyetlen politikus sem lesz igazán érdekelt abban, hogy ezt elindítsa. Hozzátette, hogy a hosszabb távú gondolkodás legkevésbé volt jellemző a döntéshozókra az elmúlt kormányok alatt. A megoldást egyébként abban látja, hogy egy átgondolt és kidolgozott oktatáskoncepció után programokat érdemes indítani:

Ezt bevezetik mondjuk 30 iskolában, és mérjük év végén, hogy milyen eredményekkel járt a szülők, a diákok, a tanárok és a többi érintett szempontjából. Ezt ki kell értékelni és a tapasztalatok birtokában a következő évben másik 50 iskolában elindítani és így tovább.

Az egyesület alelnöke kitért a középiskola előtti és utáni nyelvoktatás problémáira is. Szerinte az előbbinél fontos lenne, ha jobban mérnénk fel a diákok tényleges tudását, mindenhol egységes módszertannal. Egyedül itt lát pozitív változás az elmúlt tíz évben, olvasáskészséget és hallásértést elkezdtek mérni az általános iskolásoknál. A diákok elsöprő többsége ugyan fontosnak és értékesnek tartja a nyelvtudást, az érettségi közeledtével sokan rossz pályára kerülnek, ahonnan egyedül a magánoktatás jelenthet kiutat. Sok szülő már az általános iskolától kezdve tervezi a különórákat.

Az egyetemi nyelvoktatás problémáiról is árulkodik, hogy nagy számban diplomáznak olyan mérnökök, műszaki végzettségűek, akiknek „nulla közeli” nyelvtudásuk van. Ez a mérnökök mellett egyébként egyes kommunikációs szakirányokra is vonatkozik. A rendszer átgondolatlanságának mutatóját látja abban is, hogy a diplomához szükséges nyelvvizsga-kötelezettség kielégíthető eszperantó nyelvvizsgával is. Nem véletlen, hogy az eszparantó a 3-4. legnépszerűbb nyelvvizsga. – tette hozzá Rozgonyi Zoltán.

Forrás: napi.hu