Hosszú idő után végre megjelent az egészségügyi dolgozók szolgálati elismeréseinek kifizetéséről szóló kormányrendelet, melynek értelmében mindenkinek pluszjuttatást kell fizetni, aki rendelkezik 25, 30 vagy 40 év szolgálati jogviszonnyal – adta hírül a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ).
Az év vége előtt születhet meg a kormány döntése a közmunkások bérének emeléséről – felelte a Népszava érdeklődésére a Belügyminisztérium, ám a minimálbér megállapodás aláírásakor a miniszterelnök által beharangozott lépés várható mértéke még bizonytalan. A Népszava cikke.
A finn dolgozók megnézhetnék kollégáik fizetését, ha úgy érzik, hátrányba kerülnek. Így előznék meg, hogy azonos munkáért kevesebbet kapjanak a nők a férfiaknál. Utánanéztünk a furcsa statisztikáknak, amelyek szerint a nemek közti egyenlőségben a románok (és néha a magyarok is) jobban állnak, mint a finnek. A helsinki kormány is hisz ezeknek az adatoknak, pedig a tényleges jövedelmi szakadékot összehasonlítva náluk a legjobb helyzet a fejlett országok között – írja a 24.hu.
„Ma apa főz” – hirdeti a jópofának szánt gravírozott fakanál az ajándékboltban, mellette kötény: „Vigyázz, férfi a konyhában!”. A pulóverem kezelési útmutatóján nagy betűkkel az szerepel, adjam oda anyámnak, ő tudja, mit kell csinálni vele. De miért ekkora alapvetés, hogy anya tudja, hogy kell mosni, és miért kivételes alkalom, ha apa főz? A Mérce cikke.
Átszervezések, elbocsátások a kormánysajtónál: a jelek szerint a választásra készítik fel a propagandagépezetet, hogy egyetlen homokszem se maradhasson. Mindezt többen már nem tűrik szó nélkül, nem egy újságíró szolidaritásból felmondott. A Népszava cikke.
Az emberek több mint fele már most is csak az irodában dolgozik, és igényli a támogatást mentális egészsége és jólléte megteremtéséhez. A közösségi és szakmai kapcsolatokat, valamint az új kollégák betanítását nagyban befolyásolja az irodában töltött idő.
Felháborítónak tartja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös sztrájkbizottsága, hogy miközben a sztrájkbizottsági tárgyalások még folynak az Emberi Erőforrások Minisztériumával (az újabb fordulót 2021. december 15-re tűzték ki), a Magyar Közlönyben megjelent a rendeletmódosítás, miszerint januártól 10 százalékos ágazati szakmai bérpótlékot kapnak a pedagógusok, így a korábban kapott, szintén 10 százalékos juttatással együtt 20 százalék lesz a bérpótlék.
A COVID-19 miatti technológiai átállás kapcsán egyre több kibertámadás éri a vállalatokat, miközben az IT-biztonság mellett az adatvédelem és a munkavállalók egészségi állapotának nyomon követése is kiemelt jelentőségű területté vált. Mára a cégek több mint fele rendelkezik adatokkal a koronavírussal diagnosztizált foglalkoztatottakról és ötödük megosztotta a fertőzött munkatársak nevét más kollégákkal vagy kormányzati szervekkel – derül ki az EY és az adatvédelmi szakértők nemzetközi szövetségének (IAPP) közös kutatásából.
Közismert tény, hogy pedagógusként nem lehet magas fizetésekre számítani Magyarországon, ugyanakkor a tanári fizetések nemzetközi összevetésben is aggasztóan alacsonyak, különösen, ha a diplomás átlagbérhez hasonlítjuk őket. Hazánk így az utolsó helyen áll a ranglistán, egy tanár átlagosan a diplomás bérek alig több mint 60%-át százalékát viheti haza. Éppen ezért az sem csoda, hogy az egyre kevésbé vonzó a pálya a fiatalok számára, a tanárhiány pedig aggasztó méreteket ölthet a következő évtizedek során.
Felháborította a szakszervezeteket a Semjén Zsolt által beadott, salátatörvénybe rejtett határozat, ami eltörölné az általuk idén elvégzett reprezentativitás mérést. A mérés során a szakszervezetek felmérik, hogy az egyes közalkalmazotti ágazatok egyes munkahelyein mekkora az érdekképviseleti jelenlétük. Ez azért fontos a számukra, mert az érdekegyeztetéseken, tárgyalásokon való részvételük bizonyos mértékű tagsági százalékhoz kötött.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu