A munkáltatók közel hetven százalékánál tártak fel a hatóságok valamilyen foglalkoztatással összefüggő szabálytalanságot az idén január és szeptember között folytatott ellenőrzéseken. Az elmúlt évekhez hasonlóan a munkavállalók 14 százalékáról derül ki, feketén foglalkoztatják őket. Az érintettek több mint fele az építőiparban dolgozik. A Magyar Nemzet cikke.

A munkaadók 68 százalékánál tártak fel a hatóságok valamilyen foglalkoztatással kapcsolatos szabálytalanságot, amelyek az alkalmazottak 62 százalékát érintették – összegezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatásirányítási főosztálya. Több mint tizenegyezer munkáltatónál vizsgálódtak a hatóság emberei idén januártól szeptember végéig, a foglalkoztatói mulasztások és az érintett alkalmazottak száma némileg csökkent 2020 azonos időszakához képest. Az idén valamivel kevesebb foglalkoztatóhoz jutottak el az ellenőrök a járvány kezelésére elrendelt korlátozások és a megbetegedések miatt.

A jogsértések közül továbbra is elterjedt a feketefoglalkoztatás. A vizsgált munkavállalók 14,1 százalékát, közel hatezer főt érintette a szabálytalanság, noha 2020 azonos időszakához képest javultak a tapasztalatok. Továbbra is az építőipar a csúcstartó. 

Minden második feketén foglalkoztatottat ebben az ágazatban szűrtek ki a hatóságok, az arány 53 százalék. Jóval mérsékeltebb a feketén foglalkoztatás aránya a második legérintettebb ágazatban, a kereskedelemben, ahol a munkavállalók kilenc százaléka érintett, amelyet a személy- és vagyonvédelem, a vendéglátás, valamint a mezőgazdaság követett. A vendéglátásban és a kereskedelemben jobbak voltak a tapasztalatok, mint tavaly, de a vagyonvédelemben és a mezőgazdaságban több szabálytalan gyakorlatra derült fény. 

Nem ment ki a divatból a próbamunkával kapcsolatos foglalkoztatói visszaélés sem. 

A gyakorlat szerint az érintettet hosszabb ideig próbamunkán foglalkoztatják, munkaszerződés és bejelentés nélkül. Csak akkor jelentik be a jogviszonyt, és munkaszerződést is csak akkor kötnek vele, ha a munkavállaló megfelelt a próbanapokon. A hatóság arra figyelmeztet, hogy a próbamunkának nevezett, a valóságban próbaidő is a munkaviszony része, azaz erre hivatkozással a munkáltató nem mentesülhet a bejelentési és bérfizetési kötelezettsége alól. 

Továbbra is gyakori az adminisztrációs hibára hivatkozás, de közkedvelt módszer az is, hogy a könyvelőre fogják a bejelentés elmulasztását.

Az ellenőrzések lesújtó általános tapasztalata, hogy a munkáltatói terhek jelentős, tíz százalékot meghaladó csökkentése ellenére alig változott a feketén foglalkoztatás. 

Ennek oka, hogy a szabálytalankodó munkáltatók a kiadásuk érdemi csökkenése ellenére sem változtatnak „jól bevált”, ám szabálytalan gyakorlatukon.

Forrás: Magyar Nemzet