Nem lehet a végtelenségig visszaélni a hivatástudattal – így reagált az Indexnek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke arra, hogy fizetés nélküli szabadságra küldik azokat az állami alkalmazottakat, akik nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást. A szakszervezet figyelmeztet: a közigazgatásban és a szociális szférában az alacsony bérek miatt már eddig is hatalmas volt a munkaerőhiány, az intézkedés hatására pedig tovább súlyosbodhat a helyzet.

Bár Orbán Viktor szeptemberben még arról beszélt, hogy „kötelező oltás nem lesz, mert a magyarok gyomra azt nem veszi be”, október végén a kormány mégis bejelentette, hogy az egészségügyi dolgozók után munkakörtől függetlenül az állami alkalmazottaktól „elvárják” az oltást. Aki nem cselekszik a jogszabály szerint, azt fizetés nélküli szabadságra küldik. A határidő december 15-én lejárt, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntés kapkodva, az érintettek megkérdezése nélkül született meg, így számos olyan lépés kimaradt, amelynek a hiánya hosszú távon még komoly gondokat okozhat.

Ha valóban olyan kockázatos a közigazgatásban dolgozni, hogy a kötelező oltást munkakörtől függetlenül, minden kollégára kiterjedően be kellett vezetni, akkor miért nem kaphatnak a munkavállalók az egyébként is szerény fizetésük mellé munkaegészségügyi kockázati pótlékot?

– tette fel a kérdést Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Mint mondta, szakszervezeti szinten igyekeztek lépéseket tenni azért, hogy az intézkedést néhány engedmény mellett vezessék be, de törekvéseik hiábavalók voltak.

December elején egy általunk kierőszakolt egyeztetésen is igyekeztünk bemutatni a javaslatainkat, de hamar kiderült, hogy ez csak egy látszattárgyalás, ismét beigazolódott, hogy a kormány valójában nem kíváncsi a szakszervezetek véleményére. Szerettük volna, hogy az oltás rendszeres teszteléssel vagy home office-szal kiváltható legyen, de nem jutottunk eredményre

– mondta Boros Péterné, hozzátéve, hogy egyébként a közigazgatásban dolgozók átoltottsága így is magas, 80 százalék körüli, ám egyelőre igencsak kérdéses, hogy a járvány visszaszorításához valóban arra van-e szükség, hogy a munkavállalók maradék 10-20 százaléka is felvegye az oltást.

„A folyamatosan változó szabályok és az ezzel járó rengeteg adminisztráció már eddig is rengeteg pluszfeladatot jelentett a közigazgatásban dolgozóknak, most pedig újabb kollégák távozhatnak, így 

A FELADATELLÁTÁS KOMOLY VESZÉLYBE KERÜLHET.

Nem egy olyan munkavállalóról van tudomásunk, aki már eddig is kilenc órát dolgozott nyolcórai bérért, de most úgy tűnik, ezentúl tíz órát is dolgozhat az elvándorlás miatt. Előbb-utóbb az oltott munkavállalók is megunják, és elmennek máshova dolgozni, ahol vélhetően többet is fognak keresni. A végtelenségig nem lehet visszaélni a hivatástudattal” – jelentette ki az MKKSZ elnöke.

Mi a helyzet a szociális szférában?

Boros Péterné szerint ezen a területen egy fokkal jobb a helyzet, az átoltottság itt még magasabb, a dolgozók ugyanis a saját bőrükön tapasztalták meg, hogy mekkora kockázatot vállalnak azzal, hogy egy világjárvány közepén nap mint nap mások ellátásával foglalkoznak.

Itt is vannak ugyanakkor problémás esetek, és szintén felmerül a kérdés, hogy a kockázatvállalásért cserébe miért nem kaphatnak az alkalmazottak pótlékot. Ezen a területen ráadásul egy kolléga távozását sem lehet semmisnek tekinteni, hiszen már eddig is 30 százalékos volt a munkaerőhiány

– tette hozzá az MKKSZ elnöke, megjegyezve, hogy a drasztikusan romló helyzetet egy, a mostaninál jóval korábban bejelentett béremeléssel meg lehetett volna fékezni.

Mint arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök októberben jelentette be, hogy januártól 20 százalékkal emelik a szociális munkások bérét.

Forrás: Index

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!