Túl sokat dolgozunk, túl keveset élünk – a munka világának radikális átalakítását jó ideje szorgalmazzák már a munka utáni társadalom, az úgynevezett post-work society teoretikusai, akiknek a hangját csak felerősítette a koronavírus-járvány, és annak hatása arra, ahogyan dolgozunk. Cikksorozatunk záró részében azt nézzük meg, hogy mennyi a realitása annak, hogy a nyolcórás (vagy még ennél is több) munkánkat visszaszorítsuk – olvasható a HVG-ben.
Az anyagi helyzetét csöppet rózsásabban látja a magyar lakosság, ám a munkanélküliségtől való félelem erősödött - ez a két alaptanulsága a GKI fogyasztói bizalmi index változásának - írja a Népszava.
Senkinek sem lehet meglepő, hogy a koronavírus-válság következtében nagy megrázkódtatást élt át a magyar munkapiac. Azonban arról, hogy pontosan mennyien lettek munkanélküliek, mostanára mekkora munkanélküliség alakult ki, és látható-e már javulás, egymásnak sokszor homlokegyenest ellentmondó kommentárokat lehet olvasni. Maga a miniszterelnök is arra szokott panaszkodni, hogy nem látja át a számok „dzsungelét”, ezért még számára is nehezen értelmezhető a helyzet. Ez az írás arra vállalkozik, hogy valamelyest segítsen a tisztánlátásban. Árokszállási Zoltán írása a g7.hu-n.
Az idei félévében munkavállalók millióit kényszerítette a világjárvány arra, hogy villámgyorsan áttérjenek az otthoni munkavégzésre. A Lenovo új tanulmányában azt vizsgálja, hogy miként reagálnak világszerte a vállalatok a kialakult helyzetre, és hogyan tudnak az informatikai részlegek alkalmazkodni a távoli munkavégzés új korszakához. A munkavállalók támogatása kiemelt fontosságú, de ebben az időszakban ugyanilyen nagy hangsúlyt kell fektetni az adatok védelmére is – olvasható a HVG-ben.
Mivel a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések - mint például a csökkentett munkaidő és a home office - sok kis- és középvállalkozásnál (kkv) hatékonynak bizonyultak, így ezek megmaradhatnak a jövőben is - derül ki a K&H friss felméréséből.
A sérültet tűzoltók hozták ki az aknából, majd a mentők a Markusovszky kórházba szállították – írja a nyugat.hu.
A Pedagógusok Szakszervezete a pedagógustársadalom becsapásának tartja az EMMI győzelmi jelentését a pedagógusok béremeléséről. A PSZ többször is kijelentette, a 2020. július 1-től járó 10 százalékos ágazati szakmai pótlék nem tekinthető béremelésnek, ezzel csak azt ismeri el a kormány, hogy a pedagógus életpályamodell csődöt mondott. Valódi béremelésnek azt lehet tekinteni, ha a pedagógusok bérének vetítési alapját a minimálbérhez kötik újra. 2014 óta, miután a vetítési alapot elszakították a minimálbértől, a pedagógusok zsebéből 10 havi bért vett el a kormány. A PSZ továbbra is várja Bódis József, az EMMI egykori államtitkára 2019. márciusában tett ígéretének betartását, az egyszeri 30 százalékos béremelést.
Belső vizsgálatot folytattak le a Magyar Állami Operaházban az intézmény vezető beosztású férfi dolgozójával szemben, akinek szexuális tartalmú zaklatásait a dalszínház több női munkatársa szóvá tette – értesült a narancs.hu. Az Operaház megkeresésünkre elismerte a vizsgálatot, amelyet a rendelkezésre álló információk alapján felelősségre vonás nélkül zárt le. Lapunk úgy tudja, a zaklatást elszenvedők féltek, a vizsgálat során nem merték névvel vállalni az intézményi vezetők előtt a történteket.
Az elmúlt hetekben 25 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma, állítja a kormánypropaganda. Ám ennek a statisztikának sokan nem hisznek. Mi a valóság?
Tisztelt Államtitkár Úr!
Mint a közösségi közlekedés összehangolásáért felelős miniszterelnöki megbízottat is tájékoztatjuk, hogy a Munkástanácsok Zala Megyei Szövetsége a Zala megye és Budapest közötti buszközlekedés drasztikus visszavágása miatt petíciót indított útjára.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu