Közel minden tizedik kkv-t érint megrendelői oldalról a katás adózás idén életbe lépett szigorítása. A cégek túlnyomó többsége ezért a 3 millió forintos éves megbízási díj eléréséig tervez szerződést kötni katás vállalkozóval, illetve más adózási forma választását javasolja számukra – derül ki a K&H kkv-k körében végzett kutatásából. Az adóhatóság fokozott ellenőrzése és a vevői kapcsolatok megőrzése szempontjából is egyaránt elengedhetetlen azonban az adózási státuszra vonatkozó pontos tájékoztatás. Az ado.hu cikke.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a jelenleg folyamatban lévő, a szakszervezetek reprezentativitását megállapító eljárást és annak célját diszkriminatívnak, jogsértőnek, értelmetlennek és feleslegesnek tartja. Ennek megtagadására szólítja a társszervezeteket is – írja a hirklikk.hu.
Az ezer embernek munkát adó Nemak Kft. nem akart úgy járni, mint a makói gumigyár – írja a Magyar Narancs.
Több mint százmillió dolgozót taszított szegénységbe a koronavírus-járvány világszerte az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) friss jelentése szerint. A szabadeuropa.eu cikke.
Magyarországon az elmúlt év adatai szerint 130 ezer elhunytból 80 ezertől hamvasztásos, 50 ezertől koporsós temetésen vettek végső búcsút. A hamvasztásos temetés ára 100 ezer és 350 ezer forint között mozoghat, egy koporsós temetésnél 300 ezer forint az induló ár.
A Fidesz meglopta a nemzetet a közvagyon alapítványokba szervezésével, az erről szóló törvény az ellenzék meggyőződése szerint ellentétes az alaptörvénnyel is, ezért arra kérik az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg. Az alkotmányjogi panaszt 50 ellenzéki képviselő aláírta, amit a mai napon elpostáztak az Ab-nek – jelentette be Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője az ellenzéki pártok közös sajtótájékoztatóján ma délelőtt. A Mérce cikke.
A jelenlegi, folyó fizetésen alapuló nyugdíjrendszer magában hordozza önmaga felszámolását. A Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján ismertetett pontrendszer úgy módosítaná a rendszert, hogy a nyugdíj összege, sőt a nyugdíjkorhatár is függjön a felnevelt gyermekek számától, számolt be az eseményről a Növekedés.hu.
Sok esetben ma már többe kerül a szakember, mint az anyag, az árakban már a munkadíj a meghatározó – mondta az Indexnek adott interjúban Tarsoly József, a Wienerberger Magyarország Zrt. vezérigazgatója.
Számos vállalat ösztönzéssel igyekszik oltásra bírni a munkavállalókat, hogy így érjék el az üzembiztonságot és kerüljék el egy esetleges, jövőbeli lokális járványhullám kialakulását. A nagyobb vállalatok már jó ideje igyekeznek segíteni az olatkozást, de már a közepes és a kisebb cégek is szerveznek ilyen programokat. Van, ahol plusz szabadságot adnak az oltottaknak, míg máshol különböző negatív diszkrimináció éri azokat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. Ők néhol nem vásárolhatnak az üzemi étkezdében, nem étkezhetnek együtt az oltottakkal, illetve rendszeres koronavírus-tesztet kell végezniük. Ennek a költségét jobbára állja a munkáltató, de olyan hely is akad, ahol nem. Ráadásul – ha kimondatlanul is, de – elkezdődött az a trend, hogy az oltatlanokat egyre több cég nem veszi fel akkor sem, ha egyébként a szaktudásuk megfelel a kritériumoknak.
Nem csupán a kevésbé fejlett vagy fejlődő országokban, hátrányos helyzetű régiókban, de világszerte problémát jelent, hogy fiatal lányok és nők sok esetben nem tudják megengedni maguknak a menstruáció idején használható higiéniai termékek megvásárlását. Ez a rendkívül összetett probléma az egészségügytől a gazdaságig számos negatív következménnyel jár, egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A jelenséget a szakirodalom menstruációs szegénységnek nevezi. A Mérce cikke.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu