Nyolc szakszervezeti tisztségviselő tartott sajtótájékoztatót Orbán Viktor irodája, a Karmelita kolostor előtt, hogy felhívják a figyelmet a valóban bérből és fizetésből élő, költségvetési szektor dolgozóinak problémáira. A Mérce beszámolója.

 A sajtótájékoztatón többször elhangzott, hogy a költségvetési szektorban dolgozókat is rosszul érinti a kormány forráselvonása az önkormányzatoktól, mert az az önkormányzati dolgozók bérfejlesztésébe is kerül.

A sajtótájékoztató elején, Boros Péterné, az MKKSZ (Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete) elnöke elmondta, hogy a költségvetési szektor legfontosabb érdekegyeztető tárgyalásán, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülésén még soha sem találkoztak Orbán Viktor miniszterelnök úrral, de miniszter is csak az előző ciklusban, és akkor is csak egy alkalommal, Varga Mihály személyében tisztelte meg őket, ezért kényszerülnek arra, hogy sajtótájékoztatón keresztül üzenjenek nekik.

A szakszervezeti vezető felidézte, hogy a bérből és fizetésből élő dolgozók a járvány során akár az életük árán is teljesítették feladataikat, az alábbiakkal mégsem tisztelték meg őket a törvényhozók:

• tisztességes bér
• nagyobb erkölcsi elismerés
• a pandémia alatti munkahelyi tapasztalatok elemzése
• a táppénz-szabályok áttekintése

Boros Péterné felszólította a kormányt, hogy ne megszorítsa, hanem támogassa a kormány az önkormányzatokat, hogy a közszférában is megmaradhasson a munkahely biztonsága.

Kordás László, a MASZSZ (Magyar Szakszervezeti Szövetség) elnöke felidézte, hogy a fővárosi cégek szakszervezetei közös bérszövetséget kötöttek, hogy megnyugtatóan rendezhessék a forráselvonások miatt kialakuló béremelések hiányát.

„Olyan helyzetbe hozta a kormányzat a fővárosi önkormányzatok mellett a többi önkormányzatot is, hogy egyszerűen a tulajdonukban lévő közintézmények, illetve cégek dolgozóinak a bérfejlesztésére már nem volt lehetőség” – fogalmazott Kordás László.

A MASZSZ elnöke szerint akár csak arra a célra is biztosíthatna a kormány forrást az önkormányzatoknak, hogy legalább a bérfejlesztéseket végre lehessen hajtani. Kordás azt is elmondta, hogy a költségvetési bizottságban még szót sem kapott, hogy elmondhassa a munkavállalók érveit.

Ezután a szakszervezeti elnök a minimálbér 200 ezer forintra emeléséről mondta el a véleményét – furcsállja, hogy januárban még néhány ezer forintos, majd júniusban 1%-os minimálbéremelésről vitatkoztak, míg váratlanul 18%-os emelést jelentettek be. Az elnök szerint elfogadhatatlan, hogy a szakszervezetek – és ismeretei szerint még a minisztériumi kollégák is – a sajtóból értesültek a 18%-os béremelési tervről.

Kordás véleménye, hogy bár szépen szól a 200 ezer forintos minimálbér terve, nem elég arra, hogy utolérjük a visegrádi országokat, és nem elég arra sem, hogy felzárkózzunk a középmezőnybe.

Kordás felemlegette, hogy az Európai Unió előtt van egy javaslat, ami a bértárgyalások kiindulópontjának az átlagkereset felét tenné meg, ami Magyarország esetében 217 500 forint lenne és Kordás szerint ez a 17 500 forintos többlet is sokat számítana a munkavállalóknak. „Magasra nem helyezte miniszterelnök úr a célkeresztet” – jegyezte meg végül.

Ezután dr. Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének elnöke beszélt, aki emlékeztetett arra, hogy a járvány alatt a munka javát nem a kormány, hanem kormányhivatali dolgozók végezték el, így pl. a vakcinák kiosztását a háziorvosoknak, a házi karantén regisztrálását stb. is ők végezték. Akár hajnali kettőig is dolgozniuk kellett a járvány alatt ezeknek dolgozóknak, mégsem kellőképpen megbecsültek, véli az elnök. Taskovics többek között felrótta a kormánynak, hogy a társadalombiztosítási rendszer informatikai rendszereinek egyike sem működtethető otthonról mind a mai napig, az állam nem ad nekik béremelést, a cafeteriat beépítették a korábbi béremelésbe.

Dr. Bárdos Judit a BRDSZ (Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete) elnök szerint a bérek alakulása messze elmaradt a beígértektől, és felgyorsult azok jelentkezése, akik elhagynák a rendvédelmet. Az pedig, hogy az elmúlt másfél évben a kormány betiltotta a közszolgálat elhagyását csak tovább erősítette a munkavállalók igényét a pályaelhagyásra.

Ravasz Ágnes, a PDSZ-től (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) elmondta, hogy a pedagógusoknak nem volt rendes bérrendezése, nincsenek juttatásaik, a munkaterhek viszont nőttek. A pályaelhagyók miatt rengeteg a helyettesítés, helyettesítési díjak kifizetése nélkül, miközben még a táppénz-kifizetések sem történtek meg, pedig már elérkezett a tanév vége.

Köves Ferenc, a SZÁD-tól (Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete) kifogásolta, hogy a közalkalmazotti bértábla 14 éve nem módosult, a szociális ágazat gerincét adó ápolók, gondozók fizetése alig lépi át a 200 ezret, miközben az állami intézményekben a szakemberhiány az 50%-ot is elérheti.

Dr. Szilágyi József az EVDSZ-től (Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége) szerint a kormány „előkelő idegenként” szemlélte a bértárgyalásokat 2020-ban a munkáltatók és a munkavállalók között, időhúzásra, kifárasztásra játszott a tárgyalásokon, annak ellenére, hogy Magyarországon az állam a legnagyobb munkáltató.

Szebeni Dóra, az MKKSZ elnökségi tagja az önkormányzat kulturális dolgozóiról beszélt. Emlékeztetett, hogy sok olyan önkormányzati dolgozó is van, akik kisebb-nagyobb településeken faluházat, közösségi házat, könyvtárat, művelődési házat vezetnek, és  az önkormányzatok pénzügyi helyzetének romlásával nincs lehetőség ezeknek az embereknek a bérfejlesztésére. A kulturális intézmények piacosítása nem biztosítja a kulturális alaptörvénybe foglalt kötelező alapszolgáltatásokat, amelyeket az önkormányzatoknak biztosítania kell, hívta fel rá a figyelmet Szebeni Dóra.

Forrás: Mérce