Megszületett a megállapodás a jövő évi minimálbérről – jelentette be Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülését követően, miután eldőlt, hogy a keddi tárgyaláson még hezitáló szervezet, a Magyar Szakszervezeti Szövetség is elfogadja a bérajánlatot. Ezzel 2023. január elsejétől a minimálbér bruttó 232 ezer forintra, míg a garantált bérminimum 296 ezer 400 forintra emelkedik.
Megegyezett a munkáltatói és a szakszervezeti oldal a jövő évi minimálbér mértékéről – jelentette be Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai tárgyalási fordulóját követően, miután kiderült, hogy az utolsó még hezitáló szervezet, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) is elfogadja a keddi kompromisszumos javaslatot.
Ezek alapján a kötelező legkisebb munkabér összege 2023. január elsejétől 16 százalékkal bruttó 200 ezer forintról 232 ezer forintra, míg a garantált bérminimum 14 százalékkal 260 ezer forintról 296 ezer 400 forintra emelkedik.
A minimálbér nagyjából 230 ezer, míg a szakmunkás minimálbér 700 ezer embert érint, mutatott rá Czomba Sándor, aki szerint ez a megállapodás ezeken a jövedelmi kategóriákon is túlmutat, ugyanis feljebb tolja a teljes bérskálát. Az államtitkár szerint két hete még messze jártak a felek a megegyezéstől, ám végül mindenki elment a falig, ezért köszönetet mondott a szakszervezeteknek és a munkáltatói oldal képviselőinek. Czomba Sándor újságírói kérdésre azt mondta, fél év után összeül a VKF, és értékelik a megállapodás eredményességét, és ennek fényében hozzák meg a szükséges döntéseket.
Ahogy korábban megírtuk, kifejezetten szűk mezsgyén folytak idén a tárgyalások, az első pillanattól fogva az volt a legnagyobb kérdés, hogy mekkora lesz jövőre az infláció, illetve emelkedhet-e a minimálbér az éves átlagos inflációval azonos mértékben. A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége is ezt fogalmazta meg minimumelvárásként (kivéve a MASZSZ-t), amitől a vállalkozói oldal nem zárkózott el, bár a 15 százalékos minimálbér-emelés feltételeként fogalmazta meg a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentését. Orbán Viktor miniszterelnök azonban egyértelművé tette a KAVOSZ konferenciáján, hogy semmilyen adócsökkentésre nem számíthatnak jövőre a vállalatok. Emiatt is tartani lehetett attól, hogy a munkáltatói oldal nehezebben megy bele az alkuba, ám Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára már a múlt heti fordulóban is arról beszélt, hogy nagyon közel vannak az álláspontok.
Forrás: Világgazdaság
