Milyen jövő vár a magyar közoktatásra? Radó Péter oktatáskutató szerint ha minden így marad, a közoktatás szépen lassan tovább pusztul, és brutálisan nagy létszámú osztályokban képesítés nélküli pedagógusok fogják tanítani a gyerekeket. Pedig azt, hogy pedagógushiány lesz, a tanítók és tanárok korösszetétele alapján már 15 éve tudni lehetett. S, hogy megoldás-e az állami törekvés, az oktatás egyházi kézbe játszása? Semjén Zsolt szerint az egyházi iskolákra sokkal nagyobb az igény, és több az oda jelentkező, mint az állami vagy alapítványi iskolákba. Radó Péter erre csak annyit mond: „Komoly kutatásokkal megalapozott szakértői véleményem az, hogy ez egy nettó hülyeség, és egy szó nem igaz belőle.” A Hírklikk cikke.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a jelenleg folyamatban lévő, a szakszervezetek reprezentativitását megállapító eljárást és annak célját diszkriminatívnak, jogsértőnek, értelmetlennek és feleslegesnek tartja. Ennek megtagadására szólítja a társszervezeteket is – írja a hirklikk.hu.

Több mint százmillió dolgozót taszított szegénységbe a koronavírus-járvány világszerte az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) friss jelentése szerint. A szabadeuropa.eu cikke.

Magyarországon az elmúlt év adatai szerint 130 ezer elhunytból 80 ezertől hamvasztásos, 50 ezertől koporsós temetésen vettek végső búcsút. A hamvasztásos temetés ára 100 ezer és 350 ezer forint között mozoghat, egy koporsós temetésnél 300 ezer forint az induló ár.

A Fidesz meglopta a nemzetet a közvagyon alapítványokba szervezésével, az erről szóló törvény az ellenzék meggyőződése szerint ellentétes az alaptörvénnyel is, ezért arra kérik az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg. Az alkotmányjogi panaszt 50 ellenzéki képviselő aláírta, amit a mai napon elpostáztak az Ab-nek – jelentette be Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője az ellenzéki pártok közös sajtótájékoztatóján ma délelőtt. A Mérce cikke.

 Számos vállalat ösztönzéssel igyekszik oltásra bírni a munkavállalókat, hogy így érjék el az üzembiztonságot és kerüljék el egy esetleges, jövőbeli lokális járványhullám kialakulását. A nagyobb vállalatok már jó ideje igyekeznek segíteni az olatkozást, de már a közepes és a kisebb cégek is szerveznek ilyen programokat. Van, ahol plusz szabadságot adnak az oltottaknak, míg máshol különböző negatív diszkrimináció éri azokat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. Ők néhol nem vásárolhatnak az üzemi étkezdében, nem étkezhetnek együtt az oltottakkal, illetve rendszeres koronavírus-tesztet kell végezniük. Ennek a költségét jobbára állja a munkáltató, de olyan hely is akad, ahol nem. Ráadásul – ha kimondatlanul is, de – elkezdődött az a trend, hogy az oltatlanokat egyre több cég nem veszi fel akkor sem, ha egyébként a szaktudásuk megfelel a kritériumoknak.

Az állományból sokan tanfolyamokra járnak, hogy mielőbb leszerelhessenek - ez derült ki a Népszava érintettekkel folytatott beszélgetéseiből.

A koronavírus-járvány még inkább indokolta, hogy sok év halogatás után elinduljon az egészségügyi ellátórendszer átalakítása, amelynek hátterében adatokra alapozott döntéshozatal áll. Mindez ma már nem működhet fejlett informatikai bázis nélkül. A Medicalonline cikke.

A BÁBestek színészek és a rendőrség közreműködésével népszerűsíti a rendőrség munkáját és a bábműfajt.

Miután a szakszervezetek hónapok óta sürgették a közszolgáltató cégeket és az államot, hétfőn végül megkezdődött a bértárgyalás a Magyar Posta Zrt.-nél, bár sok köszönet nem volt benne: csak az éves egyszeri juttatásra kaptak konkrét ajánlatot a szakszervezetek, de az alapbér emelésére nem. A Mérce cikke.